Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])

A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK RENDJÉNEK TÖRTÉNETE - A csehországi rend

ügyét: a társulatnak a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek elnevezést adta, a rend számára pedig új szabályzatot állított össze, mely egyben az új szerzetestársulat alapító okirata is lett. Az első iskola 1833-ban, Neuburg vorm Wald-ban (Bajorország) nyílt meg. Wittmann és Job halála után az alapítás minden gondja Karolinára nehezedett. Hiányzott még az egyházi elismerés, a tanítónők még nem tettek szerzetesi fogadalmat. I. Lajos bajor király

12 1834. március 22-én ismerte el az intézményt, azt vallotta ugyanis, hogy a társadalom egészséges növekedéséhez nélkülözhetetlen a kereszténység, ezért újra behívta az országba a ferenceseket, a lányok nevelését pedig szerzetesnővérekre bízta.

13 1834. március 26-án Franz Schwábl regensburgi püspök jóváhagyta a Szegény Iskolanővérek intézetét és a Job által készített szabályzatot, valamint kinevezte az új társulat fönöknőjévé Karolina Gerhardingert, aki a szerzetességben a Mária Terézia nevet vette fel. A rend anyaházát 1841-ben Neuburgból Münchenbe helyezték át.

1 Az új szerzetesrendet IX. Pius pápa 1859-ben ideiglenesen, 1865-ben pedig véglegesen is megerősítette. Újabb és újabb rendházak nyíltak először Bajorországban, majd az országhatárokon túl, sőt Európán kívül is. 1851-ben Csehországba is meghívták a nővéreket. A csehországi rend Schneider Gábor

15 a csehországi Hirschau plébánosa 1849-ben kereste fel Münchenben Gerhardinger Mária Terézia anyát, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek főnöknőjét, s megkérte, hogy Hirschauban is nyisson iskolát és nevelőintézetet leányok számára. Ez 1851-ben meg is történt. Mivel Schneidemek kezdettől az volt a szándéka hogy a csehországi zárdának külön anyaháza legyen, ezért tárgyalásokat kezdett a müncheni érsekkel a hirschaui zárda önállósága és függetlensége érdekében. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek társulatának szabályait az Apostoli Szentszék ekkor még nem erősítette meg,

16 így a szervezeti változtatásokhoz püspöki engedély is elegendő volt, a müncheni érsek pedig hozzájárult az önállósodáshoz, így 1853-ban a cseh zárda elszakadt a müncheni anyaháztól. 1854-ben a rend cseh ága áttette székhelyét Horazdiowitzba (Horazdiovic). Itt lett főnöknő Franz Mária Terézia,

17 aki - mivel a csehországi Iskolanővérek elnyerték önállóságukat - új szerzetesnőkre szeretett volna bízni. Job meghatározó szerepet játszott a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációjának létrejöttében. PUSKELY Mária, 1998.1. 560-561., II. 811-818. 12 I. Lajos (1786-1868), bajor király: 1825. október 13-tól 1848. március 20-ig. MATZ, Klaus-Jürgen, 1994. 117. 13 SZEBENI András - LUKÁCS László, 1988. 20. 14 PUSKELY Mária, 1998. II. 811-818. 15 A rend történetére vonatkozó feldolgozás (FRANZ Mária Terézia, 1925.) az idegen neveket - a kor hagyományait követve - magyarosított formában közli. Azokat a neveket, amelyeknek eredeti alakját más forrásban nem találtam meg, én is ebben a formában szerepeltetem. 16 A szerzetestársulat ideiglenes megerősítése 1859-ben, végleges megerősítése pedig 1865-ben történt. 17 Franz M. Terézia (1825. november 14.-1911. június 24.) polgári neve: Franz Terézia Coelestina. Drezdában született, 1853-ban lépett be a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek hirschaui zárda-