Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

A tanfelügyelői megállapítások pontosan rögzítik a kétnyelvű oktatást folytató iskolák problémáit. Gyakran hiányoztak a tankönyvek, a módszertani útbaigazítások. Ezzel együtt „Csefkó Amália azt jegyzi meg, hogy az új tanterv készítésénél sem voltak különös tekintettel a másajkú iskolákra. Pedig azokban a tanító munkája kétszeres. A jutalom nem tudja mi! Ugyanazt kívánják a más ajkú iskoláktól, mint a magyar ajkúaktól. Kérünk külön tantervet." - mondja. Az 1930-as évek elejétől mind több gyermek érkezik úgy az iskolába, hogy hibátlanul beszéli a magyar nyelvet is. Az oktatás nyelve is ehhez igazodik. Mind több tárgyat tanítanak magyar nyelven is. Ennek mikéntjét vizsgálja meg az egyházközség képviselőtestülete. „Tárgy: 1. Beszámolás az elmúlt iskolaévek nyelvi eredményeiről, és az új tanítási nyelvről Főt. elnök ismerteti az elmúlt iskolaévek tanítási nyelvének eredményeit. Kiemeli, hogy milyen hasznos a mostani tanítási módszer a község lakosaira nézve. Mert egyrészt körül vagyunk véve magyar nyelvű községekkel, akikkel az érintkezés csak magyar nyelven történhetik, másrészt az összes hivatalokban csak a magyar nyelvet használják s így fontos a magyar nyelv ismerete. Nem hiszi, hogy volna egyetlen egy ember Nemesnádudvaron, aki ennek szükségességét nem érezni. („Úgy van!" - helyeslés minden oldalról.) Már azelőtt is érezték ennek szükségességét, ezért küldöttek el gyermekeiket a gazdagok Fajszra magyar szót tanulni. De miért legyen csak a gazdagoknak meg ez a joguk, hogy az állam nyelvét megtanulhassák. Most minden gyermek megtanulhatja az iskolában és meg is tanulja. Hány szülő hálálkodott már, kik nem tanulhattak magyarul, milyen jó, hogy a gyermekek tudnak magyarul! Kettős embereket nevelni a cél: egy hazai nyelvet és egy világnyelvet beszélő embereket."

13 A község és az iskola kapcsolatában a nemzetiségi identitás egy kettős folyamat körülményeiben valósul meg. Jelen van az a törekvés, hogy a magyar nyelvben szerzett jártasság segítségével könynyebben igazodjon el nemesnádudvar leendő polgára a „világban". Ugyanakkor mindent meg kívántak tenni annak érdekében, hogy az 13. Egyházközségi ülések jegyzőkönyve. 1936. augusztus 6.