Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

anyanyelv, az anyanyelvi kultúra fennmaradjon. Ennek a helyileg kialakult követelménynek még a harmincas évek végén megjelenő magyarosítási törekvések sem tudtak gátat vetni. Pedig az ún. vegyes tannyelvű oktatás minisztériumi bevezetése nem kis gondot jelentett a község lakóinak, tanulóinak és pedagógusainak. Erről szól az egyházközség képviselőtestületének jegyzőkönyve: „1. Főt. elnök ismerteti Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úr rendeletét, mely a vegyes tannyelvű oktatásra való áttérésről szól. Bejelenti, hogy a tantestület a rendeletet végrehajtotta, s a tanítás már az új rendelet értelmében és szellemében folyik. Főt. elnök ezzel kapcsolatban bejelenti, hogy a gyermekek magyar ill. német nyelvű iskoláiba való átcsoportosítása minden kényszer és rábeszélés nélkül történt. Ezzel szemben egyesek mégis valótlan rágalmakkal támadták meg Bakonyi Aladár ig. ttot. Főt. elnök felolvassa a Neues Sontagsblatt újévi számát, melyben a lap nevezett tanítót azzal vádolja, hogy rábeszéléssel és kényszerrel hajtotta végre iskolájában a változásokat. Főt. elnök tiltakozik az ilyen beállítás ellen, s valótlannak nyilvánítja a lapban közölteket. Bakonyi Aladár ig. ttó a maga részéről visszautasítja ezt a vádat, s bejelenti, hogy a laptól kiigazítást követel."

14 A községben kialakult közhangulatot ez az újságcikk sem tudta megbolygatni. A vegyes-, magyar-, német tannyelvű iskola tulajdonképpen biztosította a nemzetiségi nyelv ápolását, illetve segítette a német anyanyelvű fiatalság beilleszkedését a mindennapok valóságába. 2. Az iskolai oktatás hétköznapjai Nemesnádudvaron az elemi népoktatás - a 8. osztályos általános iskola bevezetéséig - részben osztott iskolai rendszerben folyt. A kéttanítós rendszert követően, az 1900-as évek első felében már sikerült három, négy, majd öt tanulócsoportban megosztott iskolát kialakítani. A napi tanítási idő beosztását, az azzal kapcsolatos iskolai teendőket jól mutatja be az 1921-22. tanév rendje. A tananyag beosztása és az órarend az első osztályt kivéve 1912-13-ból való. Az új tananyagbeosztást és órarendet az egyházi iskolai hatóságnak be kellett mutatni. Az iskolai tanítás 8-12 és 1-3-ig tartott. A tantestület 14. Egyházközségi ülések jegyzőkönyvei. 1939. január 15.