Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

hogy aki nyáron hosszabb időre eltávozott a községből, az jelentse be nála azt a címet, ahol tartózkodik). Példát mutatott az önképzésben, a pedagógiai tárgyú dolgozatok elkészítésében is. Még egy évtizedet sem töltött el a nemesnádudvari iskola igazgatói székében, s távozott Császártöltésre, ugyancsak igazgatónak. Munkásságáról ő maga, illetve a község plébánosa is megemlékezett. Erről szól a jegyzőkönyv. „Epres István igazgató tanító Császártöltésre történt megválasztása alkalmából meleg szavakban búcsúzik tantestületétől, rámutatva azokra a nehézségekre, amelyek igazgatóságra kerülésekor, s még később is voltak, s melyeket, mint megállapította, a megértő tantestülettel, - melynek tagjait egy kivételével neki volt módjában egyhangú választásokkal álláshoz juttatni - sikerült leküzdenie. E megértő együttműködésért köszönetet mond a tantestületnek, s elnézést kér, ha valakit bármely cselekedetével megbántott volna. Érzéssel teli meleg búcsúszavai után főt. Mehringer Sándor méltatta a távozóban lévő Epres István igazgató itteni működését, s szinte pótolhatatlanságát kiemelve, úgy az iskolában mint a templomban kifejtett végtelen pontosságát és képzettségét, mint az iskolán kívüli (dalárda, esti iskola, hitelszövetkezet) fáradtságot nem ismerő munkásságát."

8 1935-től az iskola igazgatója újra a község plébánosa. Az egyházmegyei hatóság nem nevez ki tanítót az iskola élére. A plébános-igazgató törekszik a már kialakított mederben tartani az iskola oktató-nevelő munkáját. Inti az új tagokat a pontosságra, a tanítói és kántori teendőkben egyaránt. Más útbaigazításokat is ad. Közli a tantestülettel, hogy szabadságot csak a renszabályokban előírt kivételes esetekben, nagyon fontos családi ügyekben adhat. Felhívja a tantestület figyelmét az órarendek elkészítésére, valamint a tanítói vázlatok pontos vezetésére, valamint arra, hogy az újonnan beállított kályhákat ne bízzák a gyermekekre. Rendszeresen látogatja az iskolát, a tanítási órákat. Az 1935-36. tanév első félévének tapasztalatait, a tennivalókat így foglalja öszsze. „2. A tanítást kezdjük pontosan. A tanítás kezdete előtti időt ne töltsük az utcán, hanem arra használjuk fel, hogy előkészülünk a tanításra, előkészítjük a szükséges szemléltető, és egyéb eszközö-