Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

mesebb, mint ma azon elmélkedni, hogy célszerű települési mód-e a tanyai, igen-e vagy nem. A tanyai település az Alföldön egy nagy adottság, amellyel szembeszállni nem lehet, s aminek megváltoztatása az aranypengők százmillióiba kerülne a magyar nemzetnek, nekünk pedig ilyen összegeink nincsenek, vagy ha lennének, egészen másra fordítanánk azokat és bizony nem arra, hogy a tanyákat lebontsuk és a nép számára zárt községekben új házakat emeljünk."

109 Klebelsberg kortársai megtették, amit tehettek e téren. Nem rajtuk múlott, hogy a magyar tanyák és a magyar földművelők sorsa merőben másként alakult, mint például az általuk mintának tekintett dán és holland parasztoké, hogy a korszerűen felszerelt és a városokhoz kellő infrastruktúrával kapcsolódó farmergazdaság csak álom maradt. A magyar parasztság ötvenes évekbeli sorsával, a szocialista település - és oktatáspolitikával egyaránt összefügg a Klebelsbergiskolák történetének további alakulása. A tanyai iskolák sorsát meghatározta a körzetesítés is, amikor a ngyobb településeken létesített kollégiumokba kényszerültek a tanyai kisdiákok. Bár ezt az akciót hivatalosan az 1945 utáni oktatáspolitikánk kiemelkedő eredményeként tartották számon, egyértelműen pozitív megítélése vitatható. A tanyai kollégiumok ötlete egyébként nem újkeletű, ehhez hasonlítható elképzelésekkel már a múlt század iskolatörténetében is találkozunk. 1883-ban Kiskunhalas városa azzal tért ki a főispán által rendeletbe foglalt iskolaépítés elől, hogy inkább „szeretetházat állít fel a városban, amelybe a tanyai gyerekeket bekényszeríti, s a városi iskolában részesülhetnek majd oktatásban.

110 Ugyanitt 1901ben az egyik iskolaszéki tag indítványozta, hogy „határterületükön több iskola ne szerveztessék, hanem az arra alkalmas helyen, a pusztai tankötelesek részére egy nagyobb szabású, bennlakással egybekötött iskola építtessék."

111 Klebelsberg tervei között is szerepeltek tanyai internátusok, több helyen konkrét tárgyalások is folytak ezek létesítéséről, de kevés eredménnyel.

112 Kecelen is foglalkoztak az internátus kérdésével, és elsősorban olyan okok miatt utasí109. Az Alföld, a kossuthi gondolat és a tömegműveltség. Pesti Napló 1929. júl. 7. 110. Nagy Szeder I. 1936. 61. 111. Lakatos V. 1979. 20. 112. Szombatfalvy Gy. 1928. 70.