Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

tották el a tervet, amelyek a néhány évtizeddel későbbi körzetesítés során is felmerültek aggályként: drága, hiszen a kollégiummal együtt a belterületen újabb iskolát is kell építeni; a tanyai lakosoknak gondot jelent a kollégiumi lakás és élelmezés külön költsége; nevelési szempontból sem helyes a gyerekek családból való túl korai kiszakítása; és végül: a parasztember „az iskolai órák után gyermekét az eke szarvánál meg a jószágnál akarja látni, egyrészt takarékosságból, másrészt meg azért is, hogy a mezei munka a vérévé váljon, mint ahogy azzá is kell válnia, mert különben rendes gazda sohasem lesz belőle."

113 A kollégiumépítések, körzetesítések meghatározták a Klebelsberg-féle akció keretében épült iskolák sorsát is. A kiváló minőségben átadott, és - mint az eltelt évtizedek bizonyították - időtálló, célszerű, és esztétikus épületek többsége feleslegessé vált. Volt bennük tsz-raktár, munkásszállás, szükséglakás, libanevelő, s inkább a kivételek közé tartoznak azok, amelyeket nem adtak el fillérekért a helyi tanácsok. A tanyavilág elvesztette iskoláit és kultúrcentrumait, s aki csak tehette, városba költözött az infrastruktúra, művelődési lehetőségek és általában távlatok nélkülivé lett tanyavilágból. Mindez azonban nem csökkenti Klebelsberg Kunó kultuszminiszter és munkatársai érdemeit az iskolaszervezés, iskolaépítés és általában a tanyavilág gazdasági és kulturális felemelése terén. 113. Kis-Eró's főtanfelügyelő jelentése az érseki helynöknek, Kalocsa, 1925. nov. 30., Kurcz Adolf plébános levele az Érseki Hatósághoz, Kecel, 1926. febr. 2. KÉL I. Kecel isk. ir.