Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Székelyné Kőrösi Ilona: Tanyai iskolaépítési akció a Duna-Tisza közén (1926-1930)

Kiskunhalas - sűrűtajói iskola tanítónője kereken 50 évig, a felavatástól a körzetesítésig ugyanott tanított: „Én nyitottam meg ezt az új iskolát 1927-ben és mint nyugdíjas, én csuktam be a kaput az utolsó gyerek után."

105 Klebelsberg Kunó kultúrpolitikai elképzeléseinek és a kultuszminisztérium irányításának, valamint a helyi kezdeményezéseknek köszönhetően az iskolaépületek a két világháború közötti években intenzív népművelési tevékenységnek adtak helyet.

106 Az analfabéta-tanfolyamok, az ismeretterjesztő előadások szervezői és előadói, az amatőr színjátszók irányítói is leginkább a tanítók voltak. Az iskolaépítési akcióval egyidőben a VKM megszervezte a tanyai népiskolai könyvtárak hálózatát (1500 iskola kapott könyvtárat ezekben az években). Ezek kezelése is a tanító feladata volt.

107 A tanyakérdés hosszú ideig foglalkoztatta a különböző szakterületek tudósait, és a hatóságok, a közigazgatás képviselőit egyaránt. A két világháború közötti években a tanyavilág lakossága - a DunaTisza közét tekintve - egyre nőtt. Kiadványok, konferenciák, sajtóviták foglalkoztak a külterületen élők problémáinak megoldásával. Sokan képviselték azt a véleményt, amelyet a Nagykőrösi Híradó sorozatának egyik cikkírója: a tanyakérdést jó utak építésével és minél több iskola létesítésével lehet megoldani.

108 Klebelsberg Kunó így írt a kérdésről 1929-ben: „Az Alföldnek elsősorban népiskolákra van szüksége, a szaporodó, a tanyákra kirajzó nép közé ki kellett menni a tanyai iskolák típusával, mert nincs meddőbb, sőt veszedel105. Lakatos V. 1979. 106. A VKM 30. 773/1924. VIII. a. rendelete szerint az iskolán kívüli népművelés ügykörei: 1 analfabéták oktatása, 2. népművelési előadások, 3. népművelési tanfolyamok, 4. népfőiskolák, szabadegyetemek, népszerű főiskolai tanfolyamok, 5. ifjúsági és legényegyesületek, 6. népiskolai könyvtárak, 7. népkönyvtárak, 8. ifjúsági és egyéb olvasókörök. 9. sajtó- és ismeretterjesztő irodalom népszerűsítése, 10. közművelődési egyesületek, 11. népházak, 12. mesedélutánok, 13. műkedvelő előadások, tánctanfolyamok, 14. a külföldön élő magyarságnak az iskolánkívüli népműveléssel kapcsolatos kulturális gondozása. Bocsánczy L. 1928. 37. 107. Bánkiné Molnár E. 1987. 109.; Bocsánczy L. 1928. 470. A korábbi tanyai népkönyvtárak anyagának összetételéről, a tanyai nép számára való használhatatlanságáról Móra Ferenc írt: Szegedi Szemle 1928. jún. 9. (Milljon Stuart és Hüppe Szaniszló a szegedi tanyákon. Apelláta gróf Klebelsberg kultuszminiszter úrhoz), uarról: Hübner József, Szegedi Szemle 1928. júl. 2. (A szegedi tanyai népkönyvtárak és az iskolánkívüli népművelés). 108. NH 1927. máj. 22. Az Alföldi kulturális helyzete. A NH kultúrankétja.