Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a XX. század első felében - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 11. (Kecskemét, 1994)

Molnár János: Az iskola és az iskolai élet Nemesnádudvaron az 1900-as évek első felében

tantestület kívánatosnak tarotta volna fölvenni azt, hogy a magyar szent kultuszának emelése érdekében az iskolában művészi értékű Szt. Imre képet függesztessenek ki. Egyébként... szüksége van a magyar ifjúságnak egy vezércsillagra, s ez Szt. Imre." A leánytanulók számára Szt. Erzsébet kultuszát honosította meg az iskola. Aktualitások miatt szervezte meg az iskola a „Béke napot", a „Takarékossági napot", „Hősök napját", az „Anyák napját", s a rendszeresen visszatérő „Gyermeknapot". A nem kevés megemlékezés és ünnepély közül különlegessége miatt érdemel említést az 1936. november 20-án tartott „Te Deummal kapcsolatos hálaadó istentisztelet Ottó király" 24. születésnapja alkalmából. Ezeken az ünnepélyeken a tanulóifjúságon kívül részt vettek a szülők, a község világi és egyházi vezetői is. A tanítók joggal várták el a nagyszámú érdeklődőt, hiszen ezen alkalmakkor is tükröt mutathattak munkájukról. A község tanítóinak a mindennapos oktató-nevelő munkán túl, rendszeresen visszatérő kötelessége volt saját szakmai és „világnézeti" továbbképzésük, önképzésük. A római katolikus jellegű elemi népiskolák tanítóitól elvárták, hogy az espereskerületi tanítói értekezletekre egy-egy - vagy központi, vagy helyi témában - előadást tartsanak. Ezeket megfelelő forrásanyag, vagy élettapasztalat birtokában, kellően átgondolva előbb a saját tantestületükben vitatták meg, s az itt kapott instrukciókat felhasználva vitték a témát az espereskerületi tanítógyűlésekre. Az iskola belső életének ezek a témafeldolgozó értékelések jeles eseményei voltak. Közülük néhányat azért mutatunk be, mert rajtuk keresztül is bepillantást kapunk a nemesnádudvari tanítóság pedagógiai nézeteibe, életszemléletébe, világfelfogásába. Az 1900-as évek első évtizedében több tanulmány jelent meg arról, hogy az elemi népiskolában miként oldják meg a külön nemű - leány-fiú - tanulók oktatását. Voltak pártfogói a koedukációnak, de akadtak a tanítók közül olyanok is, akik a női tanítók jelenlétét az oktatásban nélkülözhetetlennek tartották. Ez a téma is szerepelt a nemesnádudvari tanítók egyik tanácskozásán. A női tanítóknak a népiskolában betöltött küldetéséről írt egy pedagógus értekezést. A vita lényegét a jegyzőkönyv is megörökítette: „Az első dolgzozat - ha nem néznők meg, hogy ki a kidolgozó - sokszor egészen zavarba hozná az olvasót. Néha nagyon kiérzik belőle a bőbeszédű, szóuralta nő, máskor meg oly tömören, mondjuk férfiasan fejezi ki gondolata