Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)
I. Bevezető
A téli évnegyed csapadékátlaga 100 mm. A legtöbb, téli évnegyedben hullott csapadék 212 mm, 1909/10 telén. A legkevesebb pedig 20 mm, ez 1948/49 telén hullott. Az évi összes csapadéknak átlag 19 %-a a téli évnegyedben várható (tavasszal 25, nyáron 30, ősszel 26 %). A legtöbb 24 órás, tehát 1 nap alatt lehullott csapadék 1909. december 21-én 31,0 mm volt. A januári maximum 25,5 mm, 1948. január 8-kán, 1921. február 4-ikén pedig 41,0 mm volt a legtöbb napi csapadékmennyiség a téli évnegyed hónapjaiban. A téli csapadék gyakran hó formájában hull. Sok évtizedes mérések, megfigyelések adataiból megállapítottuk, hogy a decemberi csapadéknak 38, a januárinak 61 és a februárinak 46 %-a hócsapadék. De még novemberben is 16, márciusban pedig 31 %-ban hó alakjában érkezik a csapadék. A hó hatszögletes jégkristályokból álló pelyhek tömege. Változó nagyságuk (0,1-1,0 cm) rendszerint a hőmérséklettől függ. A frissen hullott hó a felszínen lazán halmozódik föl. Mivel sok levegőt tartalmaz, igen jó a hőszigetelő képessége. Ezért is fontos az őszi vetések védelmére a kellő vastagságú hóborítás. A hótakaró alatt, a talaj felszínén — ha még nem fagyott talajfelszínre hullott a hó — fagypont körüli a hőmérséklet, s ez kedvező a vetésekre, mert a talaj tárolt hőjéből semmi sem vezetődik a hótakaró felszínére. De ez a körülmény jó a hóolvadáskor is, mert az előzőleg már fagyott talaj nem képes az olvadó hólevet magába fogadni, s különösen hirtelen olvadás esetén fennáll a belvízveszély. Az ilyen olvadékvíz káros hatásai, következményei közismertek. Természetesen az is nagy kár, hogy e víztömegből csak kevés tározódik a talajban. Tekintélyes hányada párolgás, elfolyás következtében elvész. Pedig ennek a téli csapadéknak igen nagy a szerepe, jelentősége, mert ez a vízmennyiség tározódik a talaj mélyebb rétegeiben, s a nálunk gyakori aszályos időben a növények részére kellő nedvességellátást biztosít, különösen tavasszal, a növények gyors növekedése idején. A frissen hullott hó víztartalma általában annyi csapadék-mmnek felel meg, ahány cm a friss hó vastagsága. Pl. 1,0 mm csapadékvizet szolgáltató havazás 1 cm hóvastagságot eredményez. 1 m 3 friss hó átlagsúlya tehát 100 kg. A hó idővel összeroskad, sűrűsödik. A nappali olvadás és éjszakai fagyás hatására a hófelszín eljegesedik, sűrűbb lesz. Ilyenkor m 3-kénti súlya is növekszik.
