Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

I. Bevezető

Természetesen nem minden hócsapadék marad meg hóborításként a talaj felszínén. A lehullott hócsapadék megmaradása a havazás intenzitásától, a felszín és a levegő hőmérsékletétől függ. Amennyiben megmarad a hóborítás, kialakulhat pl. a hólepel, amikor a talajfelszínen megmaradt hócsapadék vastagsága nem éri el az 1 cm-t. Hótakaróról akkor beszélünk, amikor a talajfelszínen 1 cm, vagy ennél vastagabb összefüggő hótömeg halmozódik föl. Amennyiben a hóborítás folyamatossága megszűnik és kisebb—nagyobb területeken már a talajfelszín is kilátszik, hófolt megjelölés használatos. Az erős szél megbontja a laza hóborítást. Egyes helyekről elfújja, máshol fölhalmozza. Ez a jelenség a hófúvás, amely hótorlaszt, hóbuckát eredményez. A hótkaró — mezőgazdasági jelentőségén túl — a téli sportolás lehetőségeit is fölkínálja. De gondot is okozhat a havazás, a tartós hótakaró. Gonduljunk csak az eltakarítására, a közlekedésben, szállításban, a hónyomásban, a növények esetleges kipállásában, gyors olvadás esetén a belvíz-, árvízveszélyben stb. várható következményekre, károkra. A zord, havas telek a családok- és az államháztartás pénztárcáját is érzékenyen érintik. Itt jegyezzük meg, hogy a hóvastagságmérések meteorológiai előírás szerint minden reggel 7 órakor történtek — és történnek ma is. A hójelentésekben szereplő és az ábráinkon is látható hóvastagságok mindenkor az azon a napon 07 órakor, cm-ben és cm beosztású megfelelő hosszúságú mérőléccel történnek. Rendszeres, szabályszerű meteorológiai mérések, megfigyelések és adatfeldolgozások 1901-től folynak Kecskeméten. Ahóvastagság méréseket azonban csak az 1921/22-es téltől végzik. Ábráinkon közöljük 1921/22-től 1990/9l-ig a minimum hőmérsékleteket (1944-45 telén a minimum hőmérsékleteket nem mérték) és a hóvastagság naponkénti adatait. Látható ezek között hosszantartó, vastag hótakarójú és nagyon hideg tél is (pl. 1942-43, 1963-64), de hómentes, enyhe tél is (pl. 1958-59, 1989-90.). A XVII. századtól kezdve bemutatunk néhány (sok feljegyzésből, adatból kiválasztott), szélsőségesen hideg, vagy meleg telet Kecskemétről, vagy környékéről. Olyanokat, amelyek zord hidegükkel, tartós hótakarójukkal, vagy éppenséggel szokatlan melegükkel és ezek következményeivel nevezetesek voltak, vagy ilyennek ítélték azokat. Érdemes megismerni az elmúlt idők néhány kirívó esetét. Már