Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

vak nem kelnek ki, sok helyen elpusztulnak. A nagy hideg és a nap hiánya miatt a melegágyak szellőztetése nem történhetett meg a szükséges mértékben. A palánták rosszak, halvány színűek és felnyurgultak... Még mindig nincs semmiféle munkaalkalom. A fagyos és hóval borított földön nem lehet munkát végezni... A hosszantartó hideg télben a mezőgadasági munkásság rendkívül sokat szenved, mert nincs mivel fűtenie. Tüzelőhiány miatt még az ólakat is felfűtötték... A nagy hófúvások miatt a közlekedés több helyen megakadt, a tanyák el voltak zárva a világtól. Autóbuszjáratok és helyiérdekű vonatok több helyen napokig szüneteltek. Az utak rosszak, sok helyen szinte járhatatlanok. A tanyai közigazgatás még mindig ólomlábakon jár... Az állatok erőbeli állapota sokat romlott. Csak kis számú gazda tudott megfelelően abrakoltatni... (MR. 1940. márc. 15.) Évtizedek óta nem volt arra példa, hogy a Tisza jegén heteken át lehessen közlekedni. A közel háromhónapos nagy hidegek méteres jégpáncéllal borította a Tiszát és így zavartalanul folyhatott a közlekedés a két part között... (KK. 1940. márc. 9.) A február 20-án beszüntetett vonatok a mai naptól, március 11-étől ismét közlekednek... A mai, hétfői Gergely-napi vásárra ráütötte bélyegét az elmúlt kegyetlen tél s közelebbről a forgalmat nagyban befolyásolták a nehéz útviszonyok... {KK. 1940. márc. 11.) Az első tavaszi napsugaras idő víz- és sártengerré változtatta a várost. A vásárból hazafelé tartó nép a hosszú kocsisorban kerülni nem tudott, az úttest — különösen a belterületeken — tömve volt gyalogjárókkal. Még ez bizonyult a legszárazabb útszakasznak... A Kéttemplomközbe még mindig nem lehet járművel behajtani. Egy méternél magasabb itt a hó még ma is... Megtisztították a hótól a Kossuth teret. Tudvalevőleg a március 15-i ünnepség a Kossuth téren lesz... (KK. 1940. márc. 13.) ...Az olvadás igen súlyos gondot okoz a város belterületén is... az olvadásból összegyűlő víz utcákat borít el, nincs lefolyása, a csatornák annyira megduzzadtak, hogy képtelenek levezetni a hatalmas vizet. A Máriaváros egyes helyein térdig ér a víz, elönti a gyalogjárókat, befolyik az udvarokba, sőt a Szalag utca környékén már a házakba is... A régi agyagházaknál pedig az a veszély is fennáll, hogy a víz alámossa a falakat... (KK. 1940. márc. 16.) A nagy meleg következtében megindult olvadás komoly veszélyt jelent a város külső településeire, melyek a város laposabb részein