Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

épültek. Ugyanis a magasabb helyekről megindult vízáradat teljesen elöntötte a helyeket és a leginkább vályogból és vert falból épült házakat összeomlás fenyegeti. Legveszélyesebb a helyzet a Máriaváros külső részén épült Dömötör-faluban. A Máriakápolna felőli magaslatról megindult vízáradat elöntötte a falut, már napok óta jóformán el van vágva a várostól. Csak fapadlókon lehet járni, közlekedni... A hatóságok a veszély láttán, idejében megtették a szükséges intézkedéseket... A Benei- és Budai út közé eső terület a Sóhordó úttól a lajosmizsei határig víz alá került, mintegy 1500 hold (863.2 ha) ez a terület, ezen a részen a víz nagyon sokat fog ártani a vetésnek. Több gyengén épített ház összedőlt, számos család kiköltözött lakásából, mert félnek, hogy bármelyik pillanatban összedőlhet... A kutakban olyan magasan áll a víz, hogy kézzel is el lehet érni és természetesen ihatatlan. A magas ár sok istállóból kiszorította az állatokat. Az utak járhatatlanná váltak. Az iskolás gyermekeknek nagyon megnehezült a közlekedése, sőt egyes pusztákon lehetetlenné vált. Ahatárnak ezt a részét 1935-ben a jégverés pusztította el, azóta pedig évről évre fokozódó árvízzel küzdenek... (KK. 1940. márc. 18.) Határunkban katasztrofális a helyzet. 3000 hold (1726.4 ha) áll víz alatt. A víz egy része a kisnyíri rétekről tör ránk, a Juhászkeresztnél áthatolt a th. kőúton. A kecskemét-dunaföldvári betonutat három helyen lépte át a víz, s dől ránk, a kerekegyházi és fülöpkerekegyházi részekre. A kerekegyháza-szabadszállási th. közút a Farkas-birtok laposánál annyira feltartóztatja a vadvizeket, hogy pl. Kiss István szőlőjét karómagasságban elöntötte. Somodi László birtokán 44 holdból (24,3 ha) 39 (22,4 ha) víz alatt áll. A tanyát homokgáttal védik. Elöntötte a víz a „Sóhajtót", 200 hold (115,1 ha) szőlőt. Óriási víztömeg zúdul Kunkerekegyháza pusztáira. Az itteni iskola istállója összedőlt. Veszélyben forog, szigetként van vízzel körülvéve a fülöpi iskola és jegyzői kirendeltség. Olyan részeken, olyan földeken jelent meg a víz az idén, ahol soha vadvizet nem láttak. Móczárék már most elbocsátották az aratók 50%-át, nem lesz rájuk szükség, az őszi rozs víz alatt van... (KK. 1940. márc. 20.) A március havi időjárás a hó közepéig még igen hideg volt, a talajmentén -10, -12 fokot is mértek. A hó második felében megindult az általános felmelegedés, s az ezzel kapcsolatos olvadás, úgy hogy március utolsó napjaiban csaknem teljesen eltűnt a hó. A csatornák, bár a hótól teljesen ki voltak tisztítva, képtelen voltak a