Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

33 1898/99. ...a kik könnyelműen már azt képzelték, hogy itt a tavasz s szőlőiket kikapáltatták, ugyancsak megjárták. Nemcsak nagy költséggel kell bekapáltatniok, hanem még az a veszély is fenyegeti őket, hogy az idei termés megsemmisülésével még szőlőtőkéik is elpusztulnak. Ezzel szemben a jéghordás ideje köszöntött be s a hatóság legnagyobb erővel szedetett mindenfelé jeget s igyekezett metölteni a vásári-kis-utczai kibérelt amerikai jégpinczét. (KL. 1899. márcz. 5.) ... Az idei tél enyhesége folytán attól lehetett tartani, hogy a város nem szerezhet be elegendő jeget. A városi tanács tehát minden eshetőséggel szemben készen akarván lenni, lépéseket tett arra nézve, hogy minő költséggel és feltételek mellett lehetne városi jéggyárat felállítani? Az ilyen gyár felállítása nagyon sokba kerülne; ami a város szükségletét körülbelül fedezné, 40.000 frt. beruházást igényelne s felállítása 3-4 hónap alatt lenne eszközölhető... (K. 1899. márcz. 12.) A kristálytiszta jég, amelyet a város Bucsáról, Erdélyből rendelt, már legnagyobb részben megérkezett. Az első kocsi rakománya nem volt egészen kifogástalan, de a többi ellen (összesen 9 vagon jégről volt szó) nem lehet panasz. Bizony elég drága jég ez, mert egy Waggon jég ára ott helyben 25 frt, a szállitás meg 47 forintba kerül... (K. 1899. márcz. 19.) A XVII, XVIII és XIX. századból származó történeti kiírásokból nyert, időjárási szempontból számunkra érdekes és értékes közlésekből, a szélsőséges telekre vonatkozó adatokat ismertettük. Mint korábban említettük, az adatok hiányosak, vagy hiányoznak, minden esetre tény, hogy a rendelkezésünkre álló anyagból a XVII. századból összesen 10, a XVIII. századból már 16, a XIX. századból pedig 20 említésre méltó, szélsőséges télről emlékeztek meg. Tehát a művelődés, a közigazgatás fejlődésével növekedett az időjárási jelenségekre is utaló, vagy azokkal igazoló mezőgazdasági, közlekedési, kereskedelmi, egészségügyi, netán a közéleti, közművelődési, stb. események leírása, magyarázása. Az országos, majd 1868. októbertől a Kecskeméti Lapok, ezt követően pedig számos helyi heti- és napilap, szakfolyóirat, a városi, megyei közgyűlések jegyzőkönyvei rendszeresen foglalkoztak szélsőségre hajló éghajlatunk következtében beállott bizonyos jelenségekkel, eseményekkel.