Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

A mellékelt irodalmi jegyzékben sok, városunk életében és történetében jelentős szerepet vállaló közéleti személyiség nevével találkozunk, akik nemcsak szakterületük kiváló művelői voltak, hanem értékes feljegyzéseikkel, észrevételeikkel éghajlatunk részletesebb feltárásához is hozzájárultak. Igen eredményesen és tanulságosan. Kecskeméten a meteorológiai állomás felállítását Parragh Gedeon, ref. gimnáziumi tanár kezdeményezte. O volt az első észlelő, több mint 10 éven át. Utóda Hanusz István főreálgimnáziumi tanár lett. A meteorológiai állomás helye gyakran változott, majd 1901-től a gazdasági szakiskolába (Parasztfőiskola) került. Ez időtől kezdve az összegyűjtött adatok feldolgozása, az ország többi meteorológiai állomás adataival együtt folyamatosan történik. Mint említettük, hóvastagság méréseket csak 1921 /22-tóí végeznek. Az eltelt hilencven év során 10 nagyon szélsőséges téli évnegyedet találtunk. Ezek közül 7 nagyon hideg, 3 mérsékelten meleg volt. Mégis, 12 télről adunk részletes leírást, ennek okát a tárgyalt éveknél magyarázzuk. Még talán annyit, hogy az ötvenes évek elejéről nagyon kevés, mondhatnánk semmi hitelt érdemlő, témánkat is érdeklő leírás maradt... 1909/10. Igen enyhe tél. Az évnegyed 2,9 fokos középhőmérséklete az évszázad második legmelegebbje volt. Decemberben -0,5, januárban -9,6, februárban -4,1 fok volt a legalacsonyabb hőmérséklet. -10 fok alatti hőmérsékletű zord nap egyszer sem volt. Talajfagy csak januárban volt néhány napon, de csak a reggeli órákban és az is csak a legfelső néhány cm-en. Csapadék bőven hullott. A három téli hónap csapadékösszege 212 mm-t ért el. Azóta sem fordult elő a téli évnegyedben ennyi, vagy ennél több csapadék. Megenyhült az idő. A napokban már ujjongó örömmel figyelték a korcsolyasport hívei a kemény időjárást, a kopogó fagyos göröngyöket, sőt, voltak, akik a határban képződött jegeken már előgyakorlatokat is tartottak, de most — úgy látszik — még korai az öröm, mert tavaszi lehelet felolvasztotta a gyenge fagyot. (KU. 1909. decz. 7.) A Katona sétatér nemcsak sétatér, hanem városunk legforgalmasabb közlekedési útja. — Nyárban a közönség legnagyobb boszszúságára kaviccsal szórják tele az utat, hogy a rendesnél még nagyobb por legyen. De most télen meg az ember majd elmerül a