Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

elpusztulásának okát a közhiedelem az akkori hideg télnek tulajdonította, ugy hogy az közbeszéddé vált... (Cs. J. KG. 1873. jún. 15.) Martius. A hó és a tél tartott egészen József napig {március 19.), ekkor kezdett olvadni és engedni, de azért a hó a mezőkön még tartott és tsak 23. 24. 25. Mart. volt lágy idő alatt ment el egészen a hó. A nagy hóból nagy vizek nem lettek, mert a fold egészen elitta. (S. J.) 1842/43. Január. A hónap első öt napján a téli hideggel együtt éjjel-nappal esett az eső. Ettől olyan sáros lett az út, hogy az erős lovakat is csak erővel lehetett elhajtani. Február. Ebben a hónapban csaknem minden nap sütött a nap. Az embereket ez sétára ösztönözte és a meszelést hamarabb megkezdték... (F. HD.) ...ekkor gyertya szentellő (február 5.) igön jó napos vott, az után jobb—jobb idők voltak. Februariusba sose vott fagy, sár vott. Mátyás napján (február 24.) iboja is. Sóska vott a pijacon... (BKML. KVTI. IV. 16271a. 124811869. D. L.) 1848/49. ...Akegyetlen tél szabadságharcunk történetéből ismeretes... (B. J.) Hogy 1848-ról milly szigora tél ment át, szabadságharcosaink ama hősei tudnák elmondani, kiket az a szabadban való tartózkodás lepett meg... (H. I. Fk. 1890. XVIII.) 1852/53. December ... e hó első fele gyenge tiszta időjárással folyván le még a legkésőbbi buza vetéseket is jó állapotban helyezé, vannak ugyan esetek, hogy imitt amott a buza vetések megrosdásodtak, néhol a féreg tett kárt, átallyában azonban jóknak lehet mondani. A barmok ugyan szétoszlottak, de magánosok heverő jószágaikat saját legelőjökön minden takarmány nélkül csupa legeltetésből tartják fen... (BKmL. IV. Szolgbir.) ...az időjárásból tekintve az 1853. év több tekintetben nevezetes előttem, mert Február 20-ka táján még a fekete kadarka vesszőjét megvágva könnyezett mely bár később szokott lenni ugyan a hó végén a cseresznye, barackfélék körtefák mind virágosak voltak;