Szilágyi Tibor: Szélsőségek Kecskemét időjárásában - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 10. (Kecskemét, 1993)

II. Levéltári forrásanyag

Márcziusban kivétel nélkül majd minden gyümölcsfa elvirágzott... (Cs. J. KG. 1873. márc. 16.) 1869/70. ...Deczember 29-én fagyott meg a sártenger, mely az egész őszi örökös esőzésből származott. Ekkor a Tisza mellékfolyóinak áradása 40 négszögmérföldnél (1. n. mérföld - 69,78 ha) nagyobb területet borított be. Átment a hideg a következő esztendőre is... (ff. I. KNKN. 1896.) Januariusban hó, utoljára fagyott, februariusban hó esett... (D. /.) Február. E hó igen hideg volt és sok hó esett... (J. S.) ...Februárban F.K-hoz voltunk híva vadászatra. Csak ugy tudtunk haladni az izsáki és a köncsög-ágasegyházi uton, hogy a gondos házigazda hatökrös szekérrel törette fol az utat... a derékig érő hóban a vadászok nem sokra jutottak... ugyanezen évben a hófúvás többkilométer hosszú és félkilométer széles roppant torlaszt emelt a város déli részén. Az eltemetett utak közül nagy erőfeszitéssel szabaddá tették a kiskőrösi utat és sokáig azon bonyolódott le a forgalom... (KK. 1940. febr. 17.) 1871/72. 1871. November 23-án az akkor még uj építésű Beretvás vendéglő előtt a nagy-kőrösi utczán ló döglött bele a fölázott agyagos sárba. iff. 1. KNKN. 1896.) ...már karácsonykor nálunk 20 fok (-25,0 C fok) körül járt a hőmérő higanya a nulla alatt... (. M. S.) Január első hetében esők jártak, de január 11-én megrekedet a vasúti közlekedés a hófúvás miatt, sok utas szorult Kecskeméten... (J. S.) Január 13. A legutóbbi napokban esett hó oly magasra nőtt, illetőleg oly nagy hófúvások származtak a leesett hóból, hogy a vasúti közlekedés Kecskeméttől lefelé teljesen folakadt... (KL. 1872. jan. 13.) 1872/73. December 1. Időjásárunk folyvást a legszebb, valóságos meleg tavaszi napok járnak, az őszi vetések kitűnőek, a legelők a legszebbenkizöldültek... (JKL. 1872. dec. 1.)