Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - c) Törvényszék tervezője

előtérbe kerültek az új és pótanyagok. Az építészeti tervezés már nehezen tudott úrrá lenni az alkalmazandó új anyagok, szerkezetek, a korszerűbb igények és az elmúlt korok visszaálmodása közötti ellentéteken. Úgy tűnik, hogy a kecskeméti törvényszék homlokzatain nem találhatók elnagyolt, vagy nem tisztán alkalmazott reneszánsz formaelemek. Ezzel szemben a lépcsőházi részletek meggyőzően igazolják, hogy Wagner a történelmi stílusok formai rendjét kiválóan ismerő építész volt. Itt inkább az jelent gondot, hogy a XV-XVI. századi reneszánsz stílus formaelemei, tagozatai kőből készültek, s így a homlokzatok évszázadokkal dacoltak. A későeklektikában mindezeket habarcsból hordták fel a felüleletekre és kb. tízévenként csak a legjobb szakemberek felvonultatásával lehet pótolni az elmállott vakolatkváderes felületeket, a sarokármírozásokat, az igényes kialakítású pilasztereket, az ablakkereteket, a fogazott párkányokat stb.

1,)8 c) Törvényszék tervezője Wagner Gyula, a kecskeméti törvényszék tervezője, Budapesten született 1851. november 28-án. Sajnálatos módon életéről az építész szakirodalom nagyon keveset tud. Valószínűnek tartják, hogy édesapja, Wagner János építész volt, aki korábban Székesfehérváron tevékenykedett, majd Pestre települt át, s már 1844-től tagja volt a Pesti Építő Céhnek. Kivitelezte a régi Tőzsde épületét, valamint a Váci utca 11. szám alatti Thonet-házat. Később a tulajdonába került Gül Baba budai türbéje, melyet idősebb — szintén építész — fiával eklektikus ízlésű épülettömbbel vett körül. Wagner Gyula építészdiplomáját a Budapesti Műegyetemen szerezte. Önálló működésének megkezdéséig édesapjánál és Theofil Hansennél, az egykori bécsi Építészeti Akadémia professzoránál erősítette magában a szakmai ismereteket. Rendkívül termékeny építész volt, hiszen az ország területén több mint százötven középületet tervezett. Épületeinek megkomponálásában, formaelemeinek alkalmazásában elsősorban mesterét, Hansen professzor követte. 158. RADOS Jenő: Magyar építészettörténet. 298. old. (Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 1961.)