Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - d) A törvényszék építése
Számtalan megvalósult munkájával bizonyította, hogy nem csupán saját épületeire koncentrált, hanem tiszteletben tartotta azt a városi környezetet is, ahová épületeit elhelyezte. Tehát egy jó érzésű, az építészettörténet minden stílusának formai rendjét kiválóan ismerő és biztos kezű alkalmazója volt. Wagner Gyulát az igazságügyi építkezések specialistájának tartották. Epületei felsorolásának nem lenne sok értelme, de néhány jelentősebbről meg kell emlékeznünk. Ilyenek a szombathelyi, a szabadkai, az aradi, az egri törvényszéki épületek, az illavai várbörtön és fogház, a szegedi Csillagbörtön, a nagyenyedi fegyintézet, Budapest Mosonyi utcai toloncház, a Váci Országos Fegyintézet stb. Munkásságának több éven át segítője, az építkezéseken helyettese és építésvezetője Tóásó Pál építőmester volt, aki maga is több bírósági épületet tervezett. A Wagnerrel foglalkozó szűkszavú irodalom úgy tudja, hogy a törvénykezési épületek körül szerzett jelentős érdemei később súlyosan hatottak kedélyállapotára, mely végül is az önmagával való meghasonlásba torkollott. Eletének erről a szakaszáról semmit sem tudunk. Néhány évvel a századforduló után egyszerűen eltűnt a közéletből, s nem adott magáról semmi hírt. Egyes források szerint életének utolsó szakaszáról és halálának körülményeiről csupán egy regényes életrajzból tájékozódhatunk. (Katkó István: Börtönnapló, Budapest, 1984.) Valószínűleg innen származik az az értesülés, hogy Bécsben, a gersthofi városrészben halt meg 86 éves korában, 1937. október 15-én. 159 d) A törvényszék építése Már említettük, hogy a kecskeméti törvényszék felépítése az Igazságügyi Minisztérium beruházásában valósult meg, ezért érthető, hogy a kivitelezési munka ügyében keletkezett valamennyi okmány a Minisztériumba futott be. Közülük csupán az a néhány jutott el a városhoz, melyek az építési telek átadásával, az építési 159. Igazságügyi Epületek Magyarországon a dualizmus korában. Magyar Életrajzi Lexikon II. L-Z. 1018. old. 14. old. (Az OMF. Magyar Építészeti Múzeuma kiadványa.) GERLE János — KOVÁCS Attila — MAKOVECZ Imre: A századforduló magyar építészei. (Szépirodalmi Könyvkiadó-BONEX 1990.) Tóásó Pál (191. o.)