Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - b) A Törvényszék terve
púja. Ezt a tervező négy darab köralakú kőpillérrel alátámaszott, baluszteres korláttal díszített, csekély kiülésű terasszal emelte ki. Nemcsak a középső legdíszesebb rész földszintje, hanem az egész igazságügyi tömb földszinti falfelülete ún. „vakolatkváderes" kialakítású. Ezt a kváderezett felületet az első emeleti ablakok parapetjével megegyező szélességű övpárkánnyal zárta le. Ennek a széles sávnak az egyhangúságát minden ablak alatt baluszteres kialakítású parapetrészek törik meg. Minden földszinti ablakszemöldök és az alsó szint kváderes felületét lezáró övpárkány közötti boltozatimitáció „zárókövén" egy-egy emberi arcot ábrázoló maszkot helyeztek el. Ugyanilyen maszkok díszítik az összes rizalitba eső ablakszemöldököt is, függetlenül attól, hogy melyik szinten helyezkedik el. A plasztikusabb felületképzések — főleg a rizalitok esetében — még két fontos eszközét is megfigyelhetjük Wagner kecskeméti épületén. Ilyen a rizalitok sarkainak rusztikusabb kváderkövekkel való kirakása (utánzása), vagyis az ún. „sarokarmírozások". A földszinten súlyos faragottkő-utánzatok jelennek meg, míg a két felső szintet összefogó rizalitok armírozását kisebb méretű kőutánzatokkal oldja meg. A homlokzati plaszticitásra való törekvés itt alkalmazott másik eleme a kiugró rizalitok széleihez közel állított, mindkét szintet összefogó, korinthoszi oszlopfőkkel ellátott pilaszterek. Ilyenek láthatók a főhomlokzat két szélső, valamint a kupolák alatti 7-7 m széles rizalitokon, s ugyanígy az utóbbiak által közrefogott homlokzati felület ablakai között. Úgy tűnik, hogy ez a 12 oszlopfejes falpillér hordozza a főhomlokzaton végigfutó széles koronázó főpárkányt, melyet nagyobb és kisebb méretű fogsorral díszítettek. Esztétikailag legnagyobb műgondot az első emeleti ablaksorra fordította a tervező. A baluszteres parapet mellett itt barokk formaelemek alkalmazásával tervezett, s olyan szemöldökpárkányokat alkalmazott, melyeket maszkos képszékekkel ültetett az ablakok fölé. Leghatásosabbak a kupolákat hordó rizalitok első emelti ikerablakai, valamint a kupola — rizalitok közé zárt — szintén első emeleti homlokzat íves záródású ablakai. Természetesen a környezetéből való kiemelkedés igényével tervezett épület homlokzati kialakítása nem fejeződhet be a főpárkánnyal. Az építészettörténet gazdag tárháza sok olyan megoldást