Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - b) A Törvényszék terve
a trapéz magassága 99 m, az alappal majdnem párhuzamos rövid oldal 13 m. 1 " Az igazságügyi szervek háromszintes tömbje természetesen a telek nagy részét uralja, amely olyan ügyesen komponált, hogy a Rákóczi út felől teljesen rátakar a szintén háromszintes börtönökre. A börtönök tömbje elsősorban a Mátyási utca beépítési vonalától jóval beljebb épült. A törvényszék tömbje két kisebb, valamint egy nagyobb (24x30) méretű udvarral valósult meg. A büntetés-végrehajtási és a gazdasági részt négy udvar szolgálja ki. Wagner Gyulának ez az épülete is hűen követte azt az elvet, hogy környezetében meghatározó jelentőségű, monumentális hatású legyen. Tervezője a századforduló táján uralkodó eklektikus irányzathoz igazodva oldotta meg feladatát. A történeti korok stílusai közötti válogatás során Wagner az épület homlokzatainak megtervezésekor a reneszánsz építészeti formaelemeket alkalmazta. Főleg a teátrális, hatásvadászó, a környezetéből való kiemelkedésre törekvés gyakran azt a veszélyt rejthette magában, hogy a rendeltetés lényegéből kiinduló, belülről kifelé való építés helyett éppen ennek az ellenkezője, a kívülről befelé való tervezés válik általánossá. A hatásos homlokzat- vagy interieurképzés gyakran háttérbe szoríthatta az egészséges használati szempontokat, és a külsőségek egészségtelen túlzásához, s ugyanakkor jelentős belső ellentmondásokhoz vezetett. Jóllehet, hogy Wagner Gyula is törekedett arra, hogy monumentális, ünnepélyes homlokzatú épületet alkosson Kecskeméten, de túlzásokba nem bocsátkozott. Állításunk igazolására a budapesti egykori Tőzsdepalotát helyezzük a Rákóczi úti törvényszék mellé. Alpár Ignác itt a bejárat hangsúlyozására két kőtornyos, timpanonos diadalívet épített. Ezzel szemben a helyi törvényszék homlokzati rizalitjai legfeljebb 60 cm-t, míg a kupolát hordozó rizalitok 90 cm-t ugranak ki a falsíkokból. Főhomlokzatát, de oldalhomlokzatait is a teljes szimmetriára való törekvés jellemzi. A homlokzat leggazdagabb kialakítású része a tetőkupolák alatti rizalitokkal közrefogott 33 m szélességű rész. Ennek közepén helyezkedik el az összesen két bejáratú épület főka157. BKML. IV. 1908/b. Közigazgatási iratok 24534/1905.
