Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - b) A Törvényszék terve

Az új igazságügyi épülettípus megtervezésénél meghatározó jelentőségű volt az a körülmény, hogyan sikerül az igazságügyi traktushoz, a fogházi és a börtönszárnyakat hozzákapcsolni. Itt legtöbbször a börtön és a gazdasági rész szétválasztásával értek el kedvező eredményt, vagyis a gazdasági részeknek a börtönökre való rátakarásával teremtették meg a börtönök elvárt intimitását. A két épület térbeli elhelyezésével azt is meg lehet oldani, hogy a férfiak és a nők, valamint a fiatalok részére külön-külön sétaudvar alakuljon ki. A gazdasági szárnyban helyezték még el az olyan fontos és alapvető szükségletet ellátó helyiségeket, mint a konyha, imaterem, iskola, ruhatár, kórház, munkatermek, raktárak stb. Úgy tűnik, Wagner Gyula kecskeméti királyi törvényszéki épületének alaprajzáról, a helyiségek szintenkénti elrendezéséről, a fogház, gazdasági és ipari szárny igazságügyi tömbhöz való csatlakozásának leírása helyett általános áttekintést adtunk az ország legtöbb igazságügyi épületének alaprajzi rendszeréről. Ez a felvetés valóban jogos, hiszen a kecskeméti törvényszék ugyanolyan alapelveket követve épült fel, mint az ország legtöbb igazságügyi intézménye. Ez abból következik, hogy erre a bonyolult, összetett feladatra kezdetben az építészek közül csak néhányan vállalkoztak. Ezek az úttörő kezdeményezők, főleg nyugati országokban a német, az osztrák és a cseh igazságügyi intézményekkel ismerkedve tették magukévá ezeknek az alapsajátosságait, jellemző alaki jegyeit. így kezdetben a törvénykezési épületek terveinek beszerzése ügyében nem írtak ki pályázatot, hanem a tervek megbízás alapján készültek. Wagner Gyula nem csupán a néhány kezdeményező közé tartozott, hanem őt nevezték a törvénykezési épületek specialistájának, így többen tőle tanulhatták meg ennek az épületnek az alapformáját, optimális helyiségcsoportosítását.

1,56 A kecskeméti királyi törvényszék rendelkezésére bocsátott telek majdnem szabályos trapéz alakú, melynek alapszélessége 76,90 m, 156. PUSZTAI László: Igazságügyi építkezések és épületek a dualizmus kori Magyarországon. Igazságügyi épületek Magyarországon a dualizmus korában. 13-14. oldal.