Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Klapka-ház története - 1. Az épület és tulajdonosai
Nagyon hamar rájöttünk a „Vagyon és népösszeírás" különböző évjáratait lapozgatva, hogy a magisztrátus adószedői majdnem évenként más-más házszámmal jelölték a kérdéses építési telket. Átmeneti zavart keltett az is, hogy 1817-ben az addigi VI. tizedet II. tizedre módosították. Azzal is számolnunk kellett, hogy mintegy két évszázad alatt a háztulajdonosok is többször változhattak, így az összeírások sorai között könnyen szem elől veszíthettük volna az épületet. Ennek elkerülésére minden évben a két első és a két hátsó szomszéd neveivel egy csoportban kerestük a Klapka-ház mindenkori tulajdonosát. így jutottunk el Nemes Deák Pálhoz, aki családjának igénye és gazdálkodásának szükséglete szerint építette fel a Klapka-házat és rendezkedett be a szokatlanul nagymértékű telken. Deák Pál elődei I. Lipót császártól és magyar királytól 1665. május 2-án kaptak ún. armális nemességet. (Ennek keretében a királyi okirat csupán nemesi címert, de birtokot nem adományozott.) A család leszármazottai a „Diósadi" előnévvel különböztették meg magukat a város más Deák családjaitól. Ennek az ágnak több képviselője élt Kecskeméten, mint pl. László, Gyula, Ferenc, Lajos stb 2 Tagjai nemcsak a városi apparátus tisztikarában viseltek jelentős tisztségeket, hanem gazdasági életének is számon tartott egyéniségei voltak. Egyik későbbi leszármazottuk Diósadi Deák László a múlt század második felében a Kecskemét vidéki Gazdasági Egyesület által kiadott bizonyítvány szerint „a mezei gazdálkodás, úgy a jószágtenyésztés, mint a gyümölcs- és bortermelés terén tagtársaink között első helyen áll. A családnak a Klapka-házat építő tagja —jelentős mezőgazdasági termelési potenciál mellett — elsősorban a város vezetőinek tis ztikarában j eles kedett. Deák Pál nevével a tisztségviselők névsorában 1773-ban találkoztunk először. Ettől kezdve, egy-egy év (összesen hat év) kihagyása mellett 1794-ig szerepel a magisztrátus tagjainak sorában. A 2. SZAPPANOS Károly: Kecskemét régi nemes családai. Kecskemét, 1944. 3. BENDE László: A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskemét, 1929. 187. p.
