Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Klapka-ház története - 1. Az épület és tulajdonosai

csúcsra 1793. november 1-én jutott fel. Ekkor a tanács tagjainak bizalmából a város főbírájának választották, s ezt a tisztségét az akkor szokásos módon egy éven át viselhette volna. Fontos és nagy felelősségű posztjának nem egészen félidején, 1794. április 24-én, 55 éves korában meghalt.

4 Előzőleg is bizalmi állásokat töltött be, volt városgazda, esküdt, tanácsos, adószedő, borbíró, s két éven át pénztáros.' Deák Pál is, mint a tanácsi tisztikar sok tagja, törvényismerő és közülük legtöbb ügyvéd volt, így őt is joggal sorolhatjuk a jogi végzettséget szerzett, kiművelt emberfők közé. Családja jómódban élt, nemcsak azért, mert tisztségénél fogva jelentős honoráriumot és különböző természetbeni juttatást élvezett, hanem azért is, mert anyagi javai is számottevők voltak. Házának építési évében — 1786-ban — a lakosság vagyoni összeírásában a következőt olvashatjuk: háza körül 3 szolgát és 1 szolgálót alkalmaz, 16 jármos ökröt, 4 hámos lovat, 55 db vágómarhát, 1 db fejőstehenet, 63 db növendékmarhát, 4 db ménlovat, 5 db csikót, 140 db juhot és 30 db sertést tart. Ezenkívül volt egy háza, 16 hold szőlője, valamint 157 hold bérelt földje és 170 hold ún. pénzes kertje, amely a mai Városföld területén, a város legjobb termőképességű földjei közül volt számára kijelölve.

6 A korabeli családmodellnek megfelelően a főbírónak is népes családja volt. Hat gyermeke: három fia, (István, László, Pál) és három lánya (Ilona, Anna, Liza) született. Családjára vonatkozó ismereteink legnagyobb része az 1790. június 29-én kelt, s 1793. június 28-án kiegészített végrendeletéből valók. Ebben saját kezűleg írja, hogy gyermekei két feleségétől származnak, így végrendeletét „minden pörnek eltávoztatására" állította össze. Második feleségét Dezső Erzsébetnek hívták. (Első felesége 1785-ben halt meg.) Végrendeletében házának — a későbbi Klapka-ház építéséről is megemlékezik, amely megerősíti a pince mestergerendáján olvasható 1786-os évszám jelentőségét, és a Deák családnak az építésben 4. A R. Katolikus Egyház Kecskeméti Főplébániájának is. Halotti anyakönyv 1761-1807. évekre 2. kötet 520. p. 5. XV. 8. BALLÁ János Kecskemétre vonatkozó feljegyzései. Kecskemét város bíráinak nevei 1591-1890. években. 6. IV. 1504./m Összeírások: Kecskemét város lakosai vagyonának feljegyzése az 1785. évre.