Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - b) A Törvényszék terve

rendű királyi törvényszékek építésénél felhasznált téglamennyiségre következtethetünk. Amint már írtuk, a város a szükséges téglát kedvezményes áron adta át az Igazságügyi Minisztériumnak, s a kedvezmény mértékét (27.000 korona) ennek alapján számították ki. A levél így hangzott: ,Д kir. igazságügyi minisztérium megbízása folytán van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy a Kecskeméten emelendő törvénykezési épület és fogházhoz készült beosztási vázrajzok szerint az építési telekből 3482 m

2 építtetnék be 2 emelet magasságban, 312 m

2 területen pedig egy emelet magas munkatermi épület terveztetik. Az épületeken kívül még 110 méter hosszú, 48 cm erős (vastag) és 4,00 méter magas kerítési falak létesítésére is szükség leend. Hasonló nagyságrendű törvényszéki épületekhez és fogházakhoz: Ebből a levélből tudjuk azt is, hogy az építész lakása vagy építészeti irodája Budapesten, a Kossuth Lajos u. 14—16. sz. alatt volt.

155 A levélből arról is értesülhettünk, hogy a kecskeméti törvényszék és fogház terveit a beruházó nem tervpályázat útján szerezte be, hanem a terv elkészítésére Wagner Gyulát megbízta. A kecskeméti királyi törvényszéket is lényegileg az a társadalmi fordulat hívta életre, mely összefügg az 1867. évi kiegyezésnek azzal a következményével, mely szerint a magyarországi igazságügyet is új alapokra kell helyezni. Ez egy teljesen új jogügyi rendszert hívott életre, melynek építészeti vetületeként az ország egész területén az 155. BKML. IV. 1908/b. Közigazgatási iratok 24535/1905. Sopronban kellett: Székesfehérvárott: Lúgoson szükségeltetik: 4.250.000 5.491.000 4.249.000 falitégla." Kiváló tisztelettel maradok Nagyságod alázatos szolgája Budapest, 1902. május 28-án Wagner Gyula műépítész.