Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - b) A Törvényszék terve

Egyidejűleg az Építészeti Osztályt is utasította a tanács, hogy a házak anyagainak nyilvános árverésen való eladását a helyi lapokban tegye közzé, és dobszó mellett is hirdesse meg.

152 Nevezett osztály kimutatása szerint a házak értéke 171.000 korona. A bontási anyagokból 1903. március 11-én tartott árverésen és még egy későbbi eladásból összesen 7.826 korona folyt be. így a szanálásra fordított költség 163.174 koronát tett ki.

153 1903. áprilisában már jól haladt a rombolás a Temető-nagy utcában, hogy május első napjára felszabaduljon a törvényszéknek szánt terület. Az egykori családi otthonok omladékait látva, a helyi sajtó olyan véleményének adott hangot, amely tömör összefoglalást ad a kisemberek lakóházaiban megtestesülő építőipari tevékenységről és mesterségbeli tudásról. A helyi újságban ezt olvashatjuk: „Most látszik, hogy milyen selejtességet és haszontalanságot takar a mész és vakolat. Olyan házakról, amelyek századok viharaival látszottak dacolni, a pusztításnál kisül, hogy nem egyebek sárfészeknél, amelyeknek faanyaga csak tűzre, egyéb anyaga pedig csak kátyútöltésre való."

1,54 Valószínű, hogy a cikk írója nem tudta, hogy az alföldi homokhátságon, ahol nincs kő, nincs téglaégetéshez, sem tetőszerkezethez szükséges fa, ott a házak csak a helyben található vagy a közel fekvő területekről szállítható anyagokból építhetők fel. Ilyen anyagok a vessző, a rúdfa, a nád és a zsupszalma, és természetesen az agyag. Kecskeméten is ilyen anyagokból építkeztek a XIV. század közepétől a XIX. század végéig. Az így készült házakat a levéltári okmányok „süvényes, tapasztásos" megoldásúaknak nevezik. b) A Törvényszék terve Miután a helybeli Királyi Törvényszék építtetője az Igazságügyi Minisztérium volt, ezért a tervezői megbízásról, a tervezési programról kevés információ jutott el a városhoz. A terv készítéséről szóló első értesülést Wagner Gyula, budapesti műépítésznek 1902. május 28-án, Kada Elek polgármesterhez írt leveléből tudhatjuk meg. Ebből elsősorban, más hasonló nagyság152. BKM. L. ÍV. 1908/b. Közigazgatási iratok 4999/1907, 4484/21/1903. 153. Kecskeméti Lapok. 1903. március 29. 154. Kecskemét c. lap. 1903. április 12.