Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - a) Az építési terület felszabadítása

tetni, hogy nem fáradoztak hiába. Már 1902. januárjában kétszer is járt egy bizottság a városban, mely helyet keresett az új törvényszék épületének. Az eseményről tudósító újságíró ezúttal is kifejezte azt a véleményét — melyről már a Temető-nagy utca szélesítése során is megemlékeztünk —, hogy a törvényszéki palotát nem tudja elképzelni a 30 m szélességű útvonal, kifelé menet jobb oldalán, de a 65 méterre kiszélesítendő sugárúton akárhány elhelyezhető lenne. (Ekkor még ebben a két szélességben gondolkodtak.) Fontos információkat tudunk meg a Kecskemét c. lap 1902. február 23-i számából. Ebben a helyi újság arról számol be, hogy Kovács István ügyvéd, a th. bizottság február 14-i rendkívüli ülésén kérdést intézett a polgármesterhez az új törvényszéki palota helyét illetően. Válaszként Kada Elek elmondta, hogy a kérdésben szereplő témát az igazságügyi miniszter megbízottaival már megtárgyalta. Nevezettek a telepítés feltételeként kikötték, hogy a kérdéses telek mintegy 1600 négyszögöl terjedelmű legyen, s a területet legalább három oldalról utca vagy tér határolja. Ebből a szempontból megvizsgálták az akkori törvényszék, a „Cserepes" helyét, de nem találták alkalmasnak. A miniszter megbízottai legcélszerűbbnek ítélték a ref. kollégiummal szembeni helyet, de ez a városnak rendkívüli áldozatába került volna. Nagyon jónak ígérkezett viszont az újonnan szabályozandó Temető-nagy utcán a Mátyási és Könyves (mai Fecske) utcák közé eső rész, mert itt volt elegendő terület és mindenfelől utcák vették körül. Az sem volt elhanyagolható szempont, hogy a központtól sem esett messze.

143 Úgy tűnik, hogy a törvényszéki palota részére kijelölt területnek a közgyűléssel való elfogadtatása előtt megszerezték az igazságügyi miniszternek a nyilatkozatát is. Erre abból a tényből következtetünk, hogy az 1902. március 22-én tartott közgyűlés egyetértett az igazságügyi palota számára kijelölt hellyel, s ugyanekkor a következő tájékoztatást is meghallgathatta: „Az igazságügyi miniszter a törvényszék és fogház tervében rögzített helyet — a Temető-nagy utca és az V. tized Mátyási s Könyves utcák közötti 1750 négyszögöl területet — az igazságügyi épület részére elfogadta." Ugyanekkor a közgyűlés nagyon bölcs megállapításokat tett, s a következő határozatot hozta: ,Д törvényszéki épület és fogház a 142. Kecskemét c. lap. 1902. január 26. 143. Kecskemét c. lap. 1902. február 23.