Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - a) Az építési terület felszabadítása

Temető utcának mielőbbi kiépítésére kedvező hatást fog gyakorolni, s a város díszére is fog szolgálni, ezért a telek korlátlan tulajdonjoggal leendő átadását és a város költségén való kisajátítását, s a jelenlegi törvényszéki és fogházi épületeknek visszabocsájtását (vagyis a „Cserepesnek" a város kezelésébe való visszaszármaztatását) a közgyűlés kimondja." Kimondta azt is, hogy a létesítmények felépítése esetén, a körülötte levő utcák a város költségén rendeztessenek, a víz levezetését szolgáló utcai csatornákat, az épületek körüli járdákat, s az utcai közvilágítást a város költségén kell kiépíteni. Az igazságügyi kormányzat azt kérte a várostól, hogy az új törvényszéki épület emeléséhez anyagilag is járuljon hozzá. Válaszként kifejtette a város, hogy az új épület helyén álló házak kisajátítása jelentős áldozatot igényel, továbbá a „Cserepes" melletti (jelenlegi törvényszék) Garaczi-féle telek 6 évvel ezelőtti megvétele (a törvényszék kiépítése céljából), a vételár jelentős kamatkiesést jelent. (A Garaczi-féle telek megvásárlásának előzményeként tudnunk kell, hogy 1893-ban az egész „Cserepes"-féle épületben, s annak levéltáraiban jelentkező zsúfoltság, s főleg a vizsgálóbírói intézmény felállítása, a telekkönyv-vezetés és a betétek szerkesztési munkáinak megkezdése miatt lehetetlen helyzet állt elő. Erre való tekintettel a „Cserrepes" kibővítését határozták el. S miután ezt a feladatot a saját telken nem lehetett végrehajtani, ezért a város kisajátíttatta a Garaczi-féle ingatlant, mint ahogyan a Közgyűlési jk.: 1893. március 21-i bejegyzéséből tudjuk. Végül a bővítés nem valósult meg.) További jelentős veszteséget jelent az is, hogy az akkor törvényszékként használt épület visszabocsátása utáni átalakítás nagy költséggel jár, ezért a város hozzájárulást nem fizet. Ezzel szemben hajlandó az építéshez szükséges ún. vasas tégla ezrit 24 korona, a falazótéglát pedig 22 korona mérsékelt áron rendelkezésre bocsátani. Kimondta továbbá a közgyűlés, hogy a Mátyási és a Könyves utcák szabályozási szélességét 8-8 méterben kell meghatározni.

144 Az igazságügyi miniszter a városi tanácsnak a törvényszék építése tárgyában tett — az utak, járdák, csatorna és közvilágítással 144. Közgyűlési jk: 1902. március 22. (67. tétel)