Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 7. Az új törvényszéki palota építése - a) Az építési terület felszabadítása

7. Az új törvényszéki palota építése a) Az építési terület felszabadítása Az új törvényszéki palota esetleges építéséről -— az eddig megis­mert források szerint — a Kecskeméti Lapok 1897. január 31-i száma tudósít először. Már ekkor a lap tudomására jutott, hogy az állam Kecskeméten igazságügyi palotát kíván építtetni. Úgy tudja, hogy erre a célra 250.000 forintot helyezett kilátásba, de reméli, hogy szándékát a város is támogatni fogja, esetleg az akkori tör­vényszéki épület („Cserepes") értékesítésével, vagy más módon megnyilvánuló hozzájárulásával. H0 Ennél jóval többet tudunk meg (és hitelesebb forrásként kezel­hetjük) a város törvényhatósági közgyűlésének 1898. március 23-i bejegyzéséből. Innen arról értesülhetünk, hogy „A kecskeméti ügy­védi kamarának egy új igazságügyi palota építése tárgyában érke­zett megkeresése folytán a városi tanács javaslatai f. évi 5094. sz. alatt beterjesztetik." A kecskeméti ügyvédi kamara választmánya az 1897. évről szó­ló, s az igazságügyi miniszterhez intézett évi jelentése egy példá­nyának megküldésével az iránt kereste meg a városi tanácsot, hogy miután az említett jelentésben a miniszter figyelmét felhívta azon körülményre, hogy Kecskemét városban úgy a királyi törvényszék, mint a királyi járásbíróság olyan épületben van elhelyezve, mely semmiképpen sem felel meg az igazságszolgáltatás általános érde­keinek, sem a jogkereső közönség igényeinek, ezért csatlakozzék a város közönsége is egy, a kebeléből kiküldendő bizottsággal az Ügy­védi Kamara igazságügyi miniszternél tisztelegni óhajtó küldöttsé­géhez és egy új törvényszéképítési kérelmüket együttesen mutassák be. A közgyűlés Kada Elek polgármester elnöklete alatt Dr. Szeless József és Laukó Károly th. biz. tagokat megválasztja a küldöttségbe, akik feladatul kapták, hogv Nagy Mihály országgyűlési képviselőt is kérjék fel a cél érdekében. 41 Nem ismerjük a miniszternél tervezett tisztelgő látogatásnak sem az idejét, sem az eredményét, de a jelekből arra lehet következ­140. Kecskeméti Lapok. 1897. január 31. 141. Közgyűlési jk.: 1898. márc. 23. (106. tétel)

Next

/
Thumbnails
Contents