Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - b) A „Cserepes" átépítése a kir. törvényszék számára
kerti szociális otthon) a járványkórház, a nemi- és elmebeteg kórház. 135 1944-ben, az akkor már 260 ágyas intézmény megkapta a közkórházjelleget, de még ez év őszén, a szovjet csapatoknak a városba való első benyomulása idején, mind a járványkórház (a Műkertben), mind a belgyógyászati osztály (Izsáki úti volt katona kórház) működésképtelen lett. így a belosztályt a Piarista Gimnázium internátusába, a járvány osztályt pedig a Ref. Egyház Kaszap utcai Tanítóképzőjében helyezték el. 86 1945. júliusában merült fel a kórház végleges elhelyezésének gondolata. Ez azért válhatott lehetővé, mert a Honvédelmi Minisztérium hajlandó volt a katonai csapatkórházat (mai Izsáki úti kórház) erre a célra átengedni. Átalakítási és helyreállítási feladatait rohammunkában végezték el, s már 1947 őszén megkezdődött az egyes osztályok kiköltözködése. Az új kórházban a belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat, gyermekosztály és fertőző osztály kapott helyet. Amíg a városi kórháznak az egykori csapatkórházba való áthelyezését latolgatták, addig a „Cserepes" leendő felhasználását is mérlegelték. Falai között egy olyan központi egészségházat szerettek volna megvalósítani, amely egyesítené magában a városban eddig szétszórtan működő közegészségügyi intézményeket. 137 Két év múlva, 1948 májusában már arról ír a helyi sajtó, hogy még ebben az évben „Egészségügyi palotát" építenének a városban, de ezt nem az előzőleg kijelölt Rákóczi úti telken, hanem a „Cserepes" helyén valósul meg, OTI-székház néven" 13 Ez az elhatározás megpecsételte a város történetének — majdnem 220 éven át ezen a helyen álló — néma tanújának sorsát. Bontását 1948. május 22-én kezdték meg, s még ebben az évben ez a tábla állt az elárvult, üres telken: OTI-székház építkezés. Bontása 248.000 forintba került. Az OTI-székház építését 1948. augusztus 20-án kezdték meg. ' ' 135. BÁLINTNÉ MIKES Katalin: Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről. 1914—1936 (In: Bács-Kiskun megye múltjából. IV. kötet. Szerk: IványosiSzabó Tibor, 138-154. OLD. 136. DR. RETHY Aladár: A kecskeméti megyei kórház fejlődésének története. BácsKiskun megyei Kórház Evkönyve. 1962. 137. Kecskeméti Lapok. 1946. augusztus 20. 138. Kecskeméti Lapok. 1948. május 8. 139. Kecskeméti Lapok. 1948. október 8. (189. tétel)
