Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - b) A „Cserepes" átépítése a kir. törvényszék számára

A város 1870-ben egy újabb egyes bírósággal (elsőfokú) gazdagodott. Az Igazságügyi Minisztérium ebben az évben, július 10-én a Belügyminisztériummal egyetértésben megengedte, hogy a nagy kiterjedésű város kebelében, az 1868. évi LTV. tc, 18. bek. alapján, egy második egyes bíróságot állítsanak fel. Ez 1870. december l-jén kezdte meg működését. Az egyiket helyileg felsőkerületi bíróságként emlegették, hiszen illetékessége a 2,3,4,5 és a 11. tizedre, valamint az Izsáki és Szolnoki utak felső felén fekvő területekre, s a szentkirályi, alpári pusztákra terjedt ki. A másik az alsókerületi bíróság volt, mely felölelte az 1, 6, 7, 8, 9, 10. tizedeket, az Izsáki és Szolnoki utak alsó részén fekvő területeket, az ágasegyházi, borbási, monostori és bugaci pusztákkal együtt. Mindkét egyes bíróságot az új városházánál, vagyis a „Cserepesben" helyezték el. A már eddig is működő bíróság az addig használt helyiségeit megtartja, míg az újonnan felállítandó az udvari mellékhelyiségekben kap megfelelően kialakított szobákat. Ezzel a kapitányi hivatalnak a mezei rendőrségi ügyekben engedélyezett ideiglenes bíráskodása megszűnik, s ezek az ügyek is az illető kerületi egyes bíróságok hatáskörébe kerülnek.

11 b) A „Cserepes" átépítése a kir. törvényszék számára A város valóban jól számított, mikor 1869-ben azt kérte az Igazságyügyi Minisztériumtól, hogy első osztályú királyi törvényszék felállítását engedélyezze Kecskeméten. A kívánság rövid idő alatt beteljesedett, hiszen 1872. január 1-étől Királyi Törvényszék, Királyi Járásbíróság és Királyi Ügyészség székhelye lett. Ettől az időtől kezdve az ún. „Cserepest", valamint a Ladányi- és Millhoffer-féle Szentháromság téri házakat minden bérfizetés nélkül átengedte a város. Ugyancsak a volt városi törvényszék által ez ideig használt irodai szereket, valamint a városháza épületében lévő börtönöket is.

118 A kecskeméti királyi törvényszék személyzete 1872. újév napján tette le a hivatali esküt Gáli Ferenc törvényszéki elnök előtt. Már az 117. Kecskeméti Lapok. 1870. nov. 26. 118. BALLÁ János jegyzetei. I. kötet 37. oldal.