Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

Bács-Kiskun Megyei Bíróság székházának építéstörténete - 6. Királyi törvényszék felállítása és elhelyezése Kecskeméten - a) A „Cserepesekről" általában

Az elmondottakat összevetve, 1860. év elején a város közgyűlése úgy döntött, hogy az „Aranysas" féle községi épületet ideiglenes városházává alakíttatja át. Ide telepítik „az ügykezelés megháborgatása nélkül különválasztható hivatali Osztályokat."

114 Itt alakítják ki a törvénykezési (vagyis a főbírói rezidenciát) és közrendészeti osztályt (rendőrkapitányság), de itt építik ki a tanácstermet is olyan megoldással, hogy a hallgatóság részére korláttal elkülönített hely álljon rendelkezésükre.

1 fi Lényegileg még alig rendezkedtek be az egykori, Aranysas" vendégfogadóban az idehelyezett városi hivatalok, s a lakosság még meg sem szokta az „új városháza" elnevezést, a Városi Tanács máris az épület új hasznosításán töprengett. Amikor a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. tc. (melynek fontos alapelve: az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztása) gyakorlati megvalósítására irányuló törekvések erősödni kezdtek, a Kecskeméti Városi Tanács is fontos lépésre szánta el magát. A város ugyanis az 1869. szeptember 20-án tartott közgyűlési határozata értelmében feliratot intézett az igazságügyi minisztériumhoz, melyben kifejezte azt a reményét, hogy Recskemét egy vidéki törvényszék helyévé fog kijelöltetni". S ha a város elgondolásai megvalósulhatnak, kéri egy elsőrendű törvényszék idehelyezését. Kifejezte a város azt a készségét is, hogy miként 1854-ben a közigazgatási megyehatóság és megyetörvényszék tervezett felállításához, úgy ezúttal is felajánlja áldozatkészségét. Ezt az ígéretét pontosítva, a város arról biztosította az igazságügyi kormányzatot, hogy egy törvényszék elhelyezésére felajánlja a „Cserepest", vagyis az új városházát, továbbá a Ladányi- és Millhoffer-féle házakat. Amennyiben egy nagyobb törvényszéki épület létesítésére kerülne sor, a város készséggel átengedi a Szentháromság téren álló Ladányi- és Millhoffer-házakat és mellettük olyan nagyságú területet, amennyi az új épület elhelyezéséhez szükséges. Felajánlja ezenkívül a szükséges tégla díj nélküli kiégetését, és hajlandó az építés költségeihez 100.000 forinttal hozzájárulni.

116 114. Közgyűlési jk.: 1861. évi kötet (39. tétel). 115. Közgyűlési jk.: 1869. évi 127. tétel. 116. Kecskeméti Lapok. 1869. szept. 25. Közgyűlési jk.: 1869. szept. 20.