Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

belépőt adtak el. „Ez a szám megcáfolja azt a hitet, hogy Kecskeméten nincs elég érdeklődés a képzőművészet iránt".

2

'

37 Ugyanez a lap két hét múlva ezt írja: „Összesen 22 darab kép és rajz kelt el: 1875 korona értékben. Bizony ez a legminimálisabb műpártolás, amely nem nagyon fogja csábítani az ország tehetséges, de szegény ifjait hozzánk, hogy nálunk folytassák tanulmányaikat, mert ily módon nem sok a kilátásuk arra, hogy valami bőkezű művészbarátok vegyék körül őket."

238 Ha hiszünk a korabeli sajtónak, akkor úgy tűnhet, hogy a Művésztelep körül minden rendben volt, csupán a műpártolás lehetett volna egy kicsit jobb. Sajnálatos módon a helyzet ennél sokkal rosszabbul festett. Itt is kiéleződött és durván elfajult a modernek (Iványi és csoportja), valamint a maradiak (Olgyai köré tömörültek) közötti ellentét, amely Nagybányán korábban szakadáshoz vezetett. Iványiék a helyi polgári és szociáldemokrata sajtó támogatását, míg Olgyaiék az ellenlábas újság és a hasonló közvélemény támogatását élvezték. Végül is a nagy nyilvánosság előtt folyó és lassan-lassan teljesen eldurvult vita hevében a szociáldemokrata Magyar Alföld c. lap olyan kirohanást intézett Olgyaiék ellen, amely Kecskeméten való maradásukat lehetetlenné tette. Bár nevezett művészek eltávozása Iványi-Grünwaldék pillanatnyi diadalát jelentette, de a győztesek is nagy árat fizettek, mert az értelmetlen harc az egész Művésztelep tekintélyét is alaposan aláásta. Nagy csapást jelentett a mecánás, Kada Elek 1913-ban bekövetkezett halála is. Megismételjük a gondok közöt a szőnyegszövő- és kerámiaműhely megszűnését, hiszen az alapításkor ezek is részei voltak egy megálmodott, majdan virágzó iparművészeti telepnek. Növelte a Művésztelep gondjait, s egyben az itt élő művészek létbizonytalanságát, hogy Kecskeméten alig voltak képvásárlók vagy képgyűjtő mecénások. Mindezek mellett a legnagyobb megtorpanást az első világháború jelentette. Nem csupán a Képzőművészeti Főiskola nyári gyakorlatai maradtak el, hanem maga a Művésztelep is majdnem elnéptelenedett. Néhány kitartó művész és a katonai behívások elől elhúzódok azért voltak itt ezután is.

239 237. Kecskeméti Lapok. 1913. október 28. 238. Kecskeméti Lapok. 1912. november 6. 239. Forrás. 1980. február, 70. oldal