Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

Ezekben a minden értéket pusztító, zavaros időkben a modern magyar művészet világszerte számontartott képviselője, Uitz Béla is dolgozott a telepen. Ezt a lehetőséget a Magyar Képzőművészek Egyesülete Segítő Bizottsága szervezte számára. 1916 nyarát töltötte itt, és beköltözködhetett Falus Elek műtermes villájába. Itt készült művei közül a Fürdőzők és az Almaszedők emelkednek ki leginkább.

240 Uitz Béla vendégeként néhány hónapig ugyancsak a Művésztelepen dolgozott a művész sógora, Kassák Lajos is, akinek több verse (Júliusi földeken, Himnusz, Karmester az esti világításban stb.) itt született a Műkertben. A háború utolsó éveiben képzőművészetünk több jelentős művésze is megfordult Kecskeméten. Szőnyi István 1918-ban élvezte a város vendégszeretetét, Pátzay Pál szobrászművész 1919-ben alkotott itt. Ugyancsak 1919-ben Gráber Margit, Boldizsár Iván, Kandó László, Korda Vince, Deiner Dénes is Kecskeméten dolgoztak. Állami megrendelést is végeztek a telepen. Itt készültek a május elsejei felvonulás dekorációi, IványiGrünwald, Perlrott Csaba Vilmos és Gráber Margit közreműködésével. A tanácshatalom bukása után ismét elnéptelenedett a Művésztelep. Főleg az átmeneti időben nem lett volna kívánatos itt maradni. Iványi és néhány itt meghúzódó művész így is sok támadást kapott a Horthy-korszak sajtójától. Emellett még a telep működését is lehetetlenné tették, mert falai között menekülteknek adtak szállást, miközben a felszerelést egyetlen műteremben raktározták el.

242 Iványi-Grünwald Béla, a Művésztelep megszervezője 1920-ban hagyta el a várost. Elhatározását jelentősen befolyásolta Kecskemét akkori vezetőinek goromba támadássorozata és a modern művészet elleni megnyilvánulása.

243 Iványi-Grünwald távozásával a kecskeméti Művésztelep életének lezárult egy önálló fejezete. Arra vonatkozóan, hogy milyen volt ennek az egyévtizedes működésnek a megítélése, Sümegi György 240. HELTAI Nándor: Száz éve született Uitz Béla. Petőfi Népe. 1987. március 9. 241. HELTAI Nándor: Kecskeméti Művésztelep. Petőfi Népe. 1977. március 3. 242. Kecskemét múltja a képzőművészetben. 15. oldal 243. DR. VARY István — HELTAI Nándor: Kecskemét jelesei. (Aranyhomok Kiskönyvtár 2. kötet. 42. oldal.)