Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

2. A Művésztelep megvalósítása Sümegi György művészettörténész szerint nagyon nehéz történelmileg hiteles és egyértelmű választ találni arra a kérdésre, hogy milyen mozgatói voltak a kecskeméti Művésztelep alapításának. Azon meditált, hogy létrehozásával a századforduló táján a gazdaságilag megerősödött város kulturális erejét akarta-e mutogatni, vagy az országra ebben az időben jellemző kulturális fellendülés hívta életre.

21 Úgy tűnik, nem tévedünk, ha hiszünk Kada Elek polgármester városfejlesztő tevékenységének más oldalainál már elismert, így Kecskemét kulturális színvonalának emelésénél is — kétségbe nem vonhatóan — érvényesülő tiszta szándékában. Elődjének, Lestár Péter polgármester nyomdokain haladva nem azért végezte 16 éven át fáradhatatlanul városépítő munkáját, hogy Eger, Pécs, Sopron és más történelmi városunkkal rivalizáljon. Nem az újgazdagok gőgjével szervezte és irányította a város idegenek által ma is megcsodált főterének, valamint a Rákóczi út elejének beépítését, hanem ezzel kívánta szolgálni a város lakóinak boldogulását, Kecskemétnek az elmaradottságból való kiemelkedését. S ha a főtér városias kialakításával, tartalmi vonásainak erősítésével bizonyította a város és a lakosság iránti önzetlen elkötelezettségét, akkor miért ne vezérelhette volna ugyanez a magatartásforma a város kulturális felemelkedésével összefüggő munkája során. Ezeket fontolgatva, szinte ellenérzés nélkül elfogadhatjuk, hogy a kecskeméti Művésztelepet az országban a századforduló táján erősödő kulturális fellendülés hatására hozták létre. Való igaz, hogy ebben az időben fokozott képzőművészeti érdeklődés nyilvánult meg, nem csupán Budapesten, hanem az ország több vidékén is. Ennek jeleként centrumok alakultak, ahol művészek telepedtek le. Ilyen volt a Nagybánya festői hegyei között 1896ban alakult festőtelep, majd hat évvel később, 1902-ben Szolnokon a Zagyva és a Tisza torkolatánál létrehozott művészkolónia. Ezek eredményei, valamint a vendéglátó városok kulturális életére gyakorolt pezsdítő hatásuk sokfelé érdeklődést váltott ki, és hasonlók meghonosítására vágyakat ébresztettek. Ilyen vágy a nagy műveltségű és a haladás minden formájára érzékenyen reagáló Kada Elek polgármesterben is könnyen megfo214. Forrás. XII. évf. 1980. februári száma. 67. oldal