Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

gamzott. Már pesti újságíró korában is (1878-1885), de főleg polgármestersége idején, budapesti látogatásai során szoros kapcsolatot teremtett a Japán Kávéház művészasztalainak vendégeivel. Közülük is legtöbbet időzött Herman Lipót, Falus Elek művészek, valamint Jánszky Béla és Szivessy Tibor építészek társaságában.

215 Nevezettek készséggel segítették Kada Eleket egy kecskeméti iparművészeti telep gondolatának érlelésében, és sok bátorítást adtak megvalósításához is. A lelkes polgármester ugyanis egy olyan telepről álmodozott, ahol a festőművészek mellett szőnyegszövő mesterek és a kerámiaművesség megszállottjai is otthonra találnak nagyszerű művészek vezetése mellett.

216 Bár mind a szőnyegszövő-, mind a kerámiaműhely nem a Műkertben valósult meg, ennek ellenére néhány mondatban ezekről is említést teszünk, hiszen életre hívásukat a festőteleppel azonos gondolat vezérelte, s céljuk is hasonló volt: Kecskemét kulturális felemelkedése, képzőművészeti jelentőségének növelése, a város iparának művészi irányban való fejlesztése. Mivel a szőnyegszövésnek Kecskeméten nem volt hagyománya, ezért egy jól működő műhely megalapozásához a város közgyűlése 1909. március 31-én egy szőnyegszövő háziipari szakiskola felállítását rendelte el. Ezt a határozatot az a meggyőződés sugallta, hogy a keleti szőnyegek szövése, mint háziipar, könnyen meghonosítható a városban. A döntés érvei között szerepelt a nagyszámú női munkaerő foglalkoztatása, s a kedvezőbb gyapjúértékesítés lehetősége. De azt sem hagyták ki a számításból, hogy ebből az értékes cikkből a városnak szélesebb körű kereskedelme fejlődhet ki. Miután a szükséges tanműhely felállítása, berendezése és fenntartása az elvégzett számítás szerint — a várható jövedelem levonása után — a városnak 900 koronájába kerül, ezért a közgyűlés az erre vonatkozó előterjesztést elfogadta. Határozatában a következőkről intézkedett: A Budapesti Közjótékonysági Egyesület szőnyegszövő és egyéb háziipari tanműhelyét vezető Kiss Mária Valéria tanítónő Keleten elsajátított módszere szerint végzendő gyapjúfonás, fonálfestés, fé215. Telepy Katalin: Kecskemét múltja a képzőművészetben (Magyar Nemzeti Galéria— Katona József Múzeum) Kecskemét, 1968. (8. oldal) 216. Forrás. V. évf. 1973. január-február. 85. oldal