Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)
A Műkert és a Művésztelep története - 1. A Műkert és Művésztelep története - a) A Műkert létesítése
és gyakorlati oktatást adhasson. Ezenkívül még 16 pontból álló kötelezettséget tartalmazott a főkertészi állás betöltésére kiírt pályázat. A 23 jelentkező közül B. Kiss Lajos kecskeméti születésű fiatalembert válászották meg 1873. novemberében. 202 Búza Kiss Lajos főkertész működésének elején még változatlanul érvényesültek a Műkert eredeti céljaira vonatkozó elgondolások. Később — Csókás József, Ferenczy László, Tatay András, Diósadi Deák László, Muraközy József, Beretvás Pál, Muraközy Imre és mások a szőlő-, a gyümölcstermelés megszállottainak példamutatása, s nemkülönben a Kecskemét Vidéki Gazdasági Egyesület termelést szervező, kiállítást rendező munkája miatt — a Műkert termelést befolyásoló szerepe halványodni kezdett. Megérlelődött az a felismerés is, hogy a Műkert város felőli része — mélyebb fekvésénél és talajánál fogva — gyümölcsös számára nem alkalmas. Ilyen szempontok miatt az 1870-es évek végén már felvetődött a Mű kertnek népkertté való átalakítása. Nemsokára terv is született a kert új funkciójára, melyet Jóny Gusztáv városi erdész készített. Az érdekes tervet 1880. szeptember 17-én terjesztette be a városi hatósághoz. Ez tartalmazott egy lövöldét, amely tánchelyiségül is szolgálhatna, egy halastavat, fürdőházat, egy tekéző nyílt pavilont, egy jégvermet kilátóval és egy vízemelő művet. Költségeit az erdész 17.400,- Ft-ra becsülte, de valószínűnek látszott, hogy a terv szerinti építési költségei a 40.000,- Ft-ot is meghaladták volna. 203 Az átalakítást a város közgyűlése 1882. január 28-án tárgyalta, s határozata egy sokkal reálisabb programot jelölt meg: 1. A jövő év (1883) folyamán a kertnek a város felőli részét (a meglévő gyümölcsfák megkímélésével) parkosítani kell. 2. A kertészlakon alóli részt egészen gyümölcsössé és faiskolává kell kialakítani, s a gyümölcsöst sövénnyel kell szegélyezni. 3. A kertészlaktól délnyugatra egy nyitott oldalú, 60—70 négyszögölnyi alapterületű fedett színt kell építeni a közönség használatára, 202. Kecskeméti Nagy Képes Naptár. 204. oldal 203. Kecskeméti Lapok. 1880. szept. 19.
