Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 1. A Műkert és Művésztelep története - a) A Műkert létesítése

forintot fizettek a műkertészi lakás terveinek elkészítéséért. ' Maga Bakuié Márton is szorgalmazta a műkertben kiszemelt helyen a beígért lakás felépítését. 1859. március 14-én a tanácshoz írt levelében arról panaszkodott, hogy számára nagyon hátrányos a műkerttől messzire eső szállása, különösen azért, mert az állandó felügyelet hiányában nem tudja a kertet a megkívánt színvonalra emelni. Úgy tűnt, hogy kérelmét méltányolta a tanács, s határozatban rögzítette a háznak egy csökkentett program szerinti felépítését. Kimondta a határozat, hogy a terv szerinti épületből két szobát, konyhát, az előszobát és az éléskamrát a legrövidebb idő alatt tető alá kell hozni. Annak ellenére, hogy mind a tégla, mind a vályog is rendelkezésre állt, az építést mégis elodázták.

195 Sem Bakuié Márton kérelme, sem pedig a tanács határozata nem vezetett eredményre. Új lakás építése helyett a Mű kerthez közel, a Csongrádi út két oldalán elterülő ún. „Ürgés" külvárosban bérelték a Buzsik-féle házat, s ezt bocsájtották a főkertész rendelkezésére. 1870-ben már a megvásárlását is fontolgatták, de az üzlet megkötésére a gazdasági bizottság nem kapott községhatósági jóváhagyást. Elérte azonban, hogy a tanács ezúttal már véglegesen eldöntötte a mű kerti lakás felépítését. Határozatában elrendelte, hogy az emelendő épület minőségére és berendezésére vonatkozó véleményét terjessze elő a gazdasági bizottság.

196 Éppen egy év múlva került ismét a tanács elé a lakóház két új terv szerinti alternatívája, amelyek méreteikben jelentősen különböztek egymástól. Az egyik kb. 15x25 m, a másik kb. 8x23 m alapterülető volt. A tanács a kisebb alapterületű épület mellett döntött. Ez nagyméretű vendégszobát előtérrel, valamint a főkertész használatára 3 szobát, 1 konyhát, 1 kamrát foglalt magában, pincével, padlásfeljáróval együtt. Arra vonatkozóan is született döntés, hogy a pincét, valamint a felmenő falakat kb. 1,2 m magasságig téglából, ezen felül pedig két sor vályogból és egy sor téglából kell - 'i. • 197 építem. 194. IV.1609/a. 1859. évi I. kötet 101. tétel 195. IV. 1609/a. 1859. évi I. kötet 198. tétel 196. IV. 1609/a. 1870. évi 353 tétel 197. IV. 1607/a. 1871. évi 95. tétel.