Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 1. A Műkert és Művésztelep története - a) A Műkert létesítése

Kiviteli munkáinak árlejtési tárgyalását 1871. április 2-án tartották meg. Legeredményesebben pályázó Bagi Lajos kecskeméti építőmester volt, aki az ekkor még ún. egyszárnyúra tervezett épület munkáiért 5880 forintot kért.

198 A kertészlak ún. alsó szárnyát — amely egy nagytermet foglalt magában — a következő, 1872. évben építették fel. Ennek árlejtése alkalmával is Bagi Lajos vállalkozó 3080 forintos ajánlata volt a legolcsóbb. Asztalos, lakatos, üveges és festőmunkáit a legkevesebbért vállalkozó Molnár Lajos asztalosmester végezte el 760 forintért,

199 így Bakuié Márton főkertész Kecskemétre érkezése után csak 15 év múlva költözhetett be családjával a szép környezetű, rangos lakásába. Amilyen sokáig várt erre az alkalomra, éppen olyan rövid ideig élvezhette a varázsossá alakuló vidék örömeit. Hasznos munkásságának 1873. augusztus 15-én a városban dühöngő kolera vetett végett, 48 órával felesége halála után.

200 A városnak nagy érdeke fűződött ahhoz, hogy a létrehozott Műkert egyre inkább betölthesse tervezett feladatát, amiről időnként minden részletre kiterjedő vizsgálat során szerzett információkat. Ilyen vizsgálatot rendelt el a községhatósági közgyűlés 1870. április 4-én kelt határozata is. Ennek lebonyolítására Szappanos István tanácsnok és dr. Kada Endre képviselő kapott felhatalmazást. Ezúttal az volt a feladatuk, hogy a városi Műkert további hasznosítására és sajátos céljainak megfelelő fenntartására mondjanak véleményt, valamint az esetleges hibák kiküszöbölésére fogalmazzák meg irányadó javaslataikat. A vizsgálatról benyújtott jelentés mondanivalóját két kérdés köré csoportosították: a/ Mi volt a gyümölcsöskert felállításával a városi hatóság célja? hl Sikerült-e elérni a kitűzött célt, s mennyiben? A jelentés is rögzíti, de a becsatolt okmányok másolatai is sugallták a kert létrehozását szorgalmazó városi testület elgondolásait: Szolgálja egy ilyen kert az abba beültetendő és szakavatottan kezelt, jelesnél jelesebb növényekkel s gyümölcsfáival a már sok 198. IV.1607/a. 1871. évi 105. tétel 199. IV.1607/a. 1871. évi 272. tétel 200. Kecskeméti Nagy Képes Naptár. 202-203. oldal.