Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Electa Communitas

jelzi: PPS vármegye tisztségviselői körében tért hódítottak a polgári átalakulást igenlő gondolatok, s ezeket Kecskemét esetében érvényesíteni is tudták. Pest-Pilis-Solt vármegye (hivatal)történetének — vétek számba menően elhanyagolt — föltárása súlyos adósság, hiszen modern publikációk, forrásközlések hiányában alapvető ismereteink sincsenek a „vezérmegye" 19. század eleji politikai tevékenységéről, hivatalnokairól, a polgári átalakulás előkészítésében játszott szerepükről. A kecskeméti viszonyokat vizsgálva mindenesetre az látszik, hogy a megyei közigazgatás meghatározó egyéniségei egyáltalán nem a „feudalizmus védőbástyái", inkább reform gondolatának hívei és annak cselekvő részesei voltak.

308 Többszöri vizsgálódásaik, utasításaik is eredményezték, hogy nehezen életre hívott Electa Communitas az 1830-40-es évek tájékán a helyi hatalmat valóban befolyásoló tényező lett, amely lényegesen serkentette a magisztrátust, az abban „tartósan helyet kapott, műveltebb és távolabbra is tekintő nemeseket" a polgári átalakulás felé.

309 A vármegye oly sokszor negatívnak beállított beavatkozása éppen ellenkező előjelű volt, legalább ami az Electa Communitas kecskeméti megszervezését és működésének támogatását illeti. 308. PPS. vármegye történetével Borovszky óta Makkai László(1958) foglalkozott. Azt tudjuk, hogy a reformkorszak jónéhány vezéregyénisége éppen PPS vármegyei tisztviselő volt: Ráday Gedeon, Vay András, Szentkirályi Móric. (Magyarország története. 5. 691. o.) Pest megye „haladó köznemessége... leghivatottabb szóvivője... Dubroviczky Simon" volt, aki Kecskeméten is dolgozott. MAKKAI: 1958. 156. 309. rVÁNYOSI-SZABÓ: 1991. 88-89. és RÉVÉSZ: 1956. 37.