Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

Tisztségek — tisztségviselők — hatáskörök a város új szervezetében

TISZTSÉGEK — TISZTSÉGVISELŐK — HATÁSKÖRÖK A VÁROS ÚJ SZERVEZETÉBEN Az 1790-es állapotokhoz képest 1822-ben jelentős közigazgatási változások történtek a városi szervezetben, amelyeknek leglátványosabb eseménye éppen az Electa Communitas megszervezése volt. Természetesen a változásokat bizonyos belső fejlődésbeli momentumok, a társadalomban felgyűlt feszültségek motiválták elsősorban, ezek tehát nem köthetők egy időponthoz. Hasonló a helyzet, ha a magisztrátust alkotó szenátorok feladatköreit, a tisztségviselők számának változásait vizsgáljuk meg. Élesen szét kell azonban ez esetben választani a számbeli változásokat a hatásköröktől, mert a városi tanács joghatóságán, a mindennapi élet legalsóbb szintjeire is kiterjedt jogkörén, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen hatalmán (ami elsősorban gerjesztette a társadalmi feszültségeket) a vármegyétől, majd a királytól jövő rendelkezések tudtak csak „rést" ütni. Ahogyan szaporodott a lakosság,

310 és gyarapodtak az árendált puszták, tehát nőtt a terület, egyre több feladattal kellett megbirkózni, szükségszerűen emelkedett a tisztségviselők létszáma, működésük pedig egyre hivatalszerűbbé vált. Különösen a fontosabb, elsősorban a gazdasági ügyeket intéző tisztségviselők esetében igaz ez, akik mellett már az 1790-es évek végén állandó Írnokok is működtek. Ha összehasonlítjuk a fizetett hivatalviselők 1792-es, 1825-ös és 1840-es listáját, a következő változásokat figyelhetjük meg:

311 310. Az 1800-as évek közepén már 39834 fő volt Kecskemét lakosainak száma, a pusztákon élőkkel együtt, ami 1787-hez viszonyítva 76%-os növekedés. IVÁNYOSI-SZABÓ: 1991. 76. 311. BKML IV 1504. c. ГХ-37/1831. és IX-115/1841.