Kisfaludy Katalin: Kecskemét önkormányzata. Közigazgatás és bíráskodás 1686–1848 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 8. (Kecskemét, 1992)

A tanács

nács hatáskörébe tartoztak. A kisbíró tehát ellenőrző és információs szolgálatot látott el, s szerepe volt bizonyos gazdasági ügyekben (robotbehajtás).

83 1721-től már nem volt kisbíró a tisztségviselők között, viszont a „polgár" és a „hadnagy" elnevezésű tisztségek fontossága és szerepe megnövekedett.

84 A kisbírói funkció megszűnésével az alárendeltségi viszonyok úgy változtak meg, hogy valamennyi tisztségviselő közvetlenül a tanács felügyelete alatt állt. Érdekes, hogy 1768-ban — legalább nyomaiban — visszatértek a régi felosztáshoz: tizedenként a tanácstagok közül bírót (tizedbírót) kellett választani, akik ellenőrizték és irányították a tizedesek és a kapitányok munkáját.

85 Tehát gyakorlatilag visszatértek a „két lépcsős" irányítás rendszeréhez. Kapitánnyal már 1690-ben lehet találkozni,

86 számuk 1730-ban 4

87

, 1755-ben kettő (tizedenként),

88 s elsősorban rendőri feladatok tartoztak a hatáskörükbe. A hadnagyok és polgárok szintén tizedenként teljesítettek szolgálatot, számuk 4-4, majd 2-2, s az adószedés, forspontozás, a közterületek tisztasága, rendezettsége érdekében — végrehajtó szerepkörrel — dolgoztak.

89 Szakfeladatok ellátására — a már korábban kialakult gyakorlat szerint — alkalmaztak tisztségviselőket: így vásárbírót (1600), székbírót (1600), míg a borbírói tisztséget 1789-ben állították föl.

90 Vannak egészen speciális ügykörök, így 1765-ben cigánybíró jelent meg a hivatalviselők között, s bizonyára a gyakori és több ízben rendkívül súlyos károkat okozó „gyuladások" megelőzése érdekében „tűzi inspektort" is alkalmaztak.

91 82. BÁLINTNÉ: 1979. 48. 83. uo. 28. 84. BKML IV 1504. c. 111-79/1818. 85. IVÁNYOSI-SZABÓ: 1989. 236. 86. BÁLINTNÉ: 1979. 39. 87. BKML IV 1504. c. 111-79/1818. 88. uo. 89. BÁLINTNÉ: 1979. 48. 90. uo. 91. BKML IV 1504. X. 1765. és IV 1504. c. 111-79/1818.