Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)
Földvári Antal Naplója
Csak mondja meg." Felelém: „Semmit!" „No csak szóljon egy szót, mit igér érte?" Hogy elfüstölhessem tőlünk s tőle megszabadulhassunk, nevetséges árat — 4 vft-ot — szóltam ki. Elfutott, mintha megőrült volna, de csak 10 lépésnyire. Ismét visszacammog, s engem megtámad, hogy nem értek hozzá, hogy gondolok annyit érő gyűrűt, — az még csak nem is létezik. Elteszi most már zsebibe, ismét kiveszi — itt történt meg a changerozás [ti. a gyűrű kicserélése — I. B.] Gondolkozik, ismét gondolkozik, egy ujját a homlokára teszi, megfogja a kezemet, beleszorítja a markomba, megnyílnak ajkai: „No, ifjú uram, most én szerencséssé tettem, az Isten áldja meg vele, csak arra kérem, hogy ki ne bontsa, míg haza nem ér, mert ha nyomába jönnek, a 100 pálca bizonyos, a faromon elhegedülik, vagy vesszőt futok 600 ember közt." Fizetésre került most már a sor. Az én pénzecském is a kalapom bélésibe volt bevarrva, az útiköltségre kihagyott pénz nem futotta ki a vételárt, mert csak 3 ft volt. „Kénytelen vagyok visszaadni a gyűrűt — mondék -, nincs több pénzem 3 ft-nál." „Tudom, hogy a többi pénze uracskámnak el van rejtve, és kibontogatni bajos volna. Én is voltam deák, éppen ily állapotban voltam, mikor Egerbe vittek, untig elég e 3 ft is. Ugye Debrecenbe mennek, nohát szerencsés utat!" — e szók után elvált. A hozzám intézett szíves kérést nemhogy hazáig, de Pestből kiérve egy dülőfbld távolságig se tarthattam meg, hanem kibontogattam, és nem tudtam sokáig, hogy mitévő legyek, bosszankodjak-e vagy nevessek? Ez utóbbira határoztam magamat. És Cinkota alatt, mikor a szép szó hangzott felém, nagyot nevettem. Megtudván pedig tőlem, hogy nem az a gyűrű ez, amit a kötnivaló fitogtatott és adott, ők még nagyobbat nevettek, s öltek vele egész Madarasig. Cinkotán behajtott [ti. a madarasi kocsizó — I. B.] a vendégfogadó udvarára, ott megállván felkiáltott hozzánk: „No, ifjú uraim, ez Cinkota, hol kétannyit adnak egy iccébe, mint másutt az országban." Csak úgy a nyeregből bekiált: „Kocsmáros, hozzon ki egy icce bort, 9 9. 1 budai icce • 0,84 liter, nagy magyar icce • 1,27 liter (Az iccében 2 messzely volt.)
