Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

Földvári Antal Naplója

nevezetes évforduló vagy esemény — templom-, oskolaépítés—kapcsán a XVIII. században. Ezt a hagyományt követte Földvári Antal „A Helvét Vallás tételt-tartó Kis Kun Szent Miklósi nagyobb oskolás Leányok AnyaKönyvé"-ben, melyet végig ő vezetett mint tanító. Lehetetlen pontosan tisztázni családjának kiskunsági jelenlétét, egymáshoz való kapcsolatukat. Tény, hogy nótáriusként működött 1732-től a szentmiklósi magisztrátusban Földvári András, naplóírónk bátyja pedig már ott lelkészkedett Antal megérkezése előtt. Földvári lány volt az édesanyja a helység nevezetes prédikátorának, Baksay Sándornak, s valószínűsíthető atyafiságuk a Pest megyei alispánnal, Földváry Gáborral, aki köztudomásúan szorgalmazta a Nemzeti Színház fölépítését. Meg kell itt jegyeznünk, hogy „y"-nal írta nevét naplóírónk mindkét egyháztörténész fia: Antal, aki a török uralom alatti református egyház történetét írta meg (Budapest,1940.) és László, aki 1898-ban megjelentette a „Dunamelléki Ev. Ref. Egyházkerület történetét." Följegyzéseit „NAPLÓM" címen kezdi szerzőnk, s valóban következtethetünk ilyennek létezésére abból, hogy majdnem végig csak általános érdeklődést keltő dolgokat örökített meg az oskolai anyakönyvben olyan gondos, áttekinthető írással, mely kétségtelenül másolás lehet eredeti naplójából. Ugyancsak későbbi átmásolásra vallanak időben nagyobb távolságot felölelő eseményeknek egymás mellett való emlegetése (házassága, első feleségének halála), a „tanár" szó következetes használata pedig a múlt század ötvenes éveinek elejét juttatja eszünkbe, mikor általánossá lett a szó a szakszerű oktatás bevezetése után. Föltevésünk szerint ettől az időtől kezdve rótta sorait Földvári, a hatvanas évek végétől egyre reszketőbb kézzel egészen 1878. április 27-ig. 1881-ben halt meg. A elkövetkezőkben közöljük hagyatékát, mellőzvén az esetleges érdektelen vagy pusztán időjárási adalékokat. Mai helyesírással közöljük a naplót, mivel zavarná olvasásunkat a következetlen helyesírás, és különben is a tartalom a fontos, nem pedig a forma. (Jellemző módon szinte minden dátumot másképpen ír.)