Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

Gyakorlati Mezőgazdaságban olvashatjuk: „Hazánkban azelőtt is, de még most is a pásztorok nagy kedvelői a csikóhúsnak, és ha. . . megkeríthetnek egy gyenge csikót, abból nem lesz se nyerges, se hámos ló. . Szentmiklóson pedig 1796-ban „Boda Gergely Pa­naszképpenjelenti, hogy Gyóni Istvány Csikós égy Meddő Kantzájá­nak bőrét haza küldvén, kételkedik (ti. gyanakodik), hogy az S'írjá­ért vágta volna le. . ." Boda Gergely ősét megtaláljuk az 1699. évi listában, szóval megbízható tanú, s még talán ma is lakozik valaki közülük Közép-Szenttamáson, ha ugyan el nem rontotta fejük fölött tanyájukat a termelőszövetkezeti traktor. Különben jó Boda Gergelyre emlékezve nagy múltra visszatekintő, gyakorlatra gondolhatunk abból, hogy egy vállalkozó szellemű fiatalember a hírek szerint vásárolt egy szamarat a mosta­ni háború után. Fölabrakolta és levágva házi szaláminak dolgozta föl disznóhússal keverve. Állítólag a szamárzsír kitűnő zamatáért és hát gondoljuk: a töltelékárú kiadós voltáért. A ridegen nevelt marhát szaporulatáért tartották, tejét kiszopta borja avagy a bojtárgyerek. Az összeírást követő szűk száz esztendő­vel később azonban már írnak tejhaszonról: 1798-ban ui. Szentmik­lós nemes tanácsa házasítja ki seborvosát, és a gimnáziumi pro­fesszor vőfély szárnyaló szavakkal köszönti az ifiasszonyt: ,A' Szor­galmas Gazda Asszony, a' dolgos Feleség gyakorolja minden nap azt a tsudálatos Alchimiat, melly szerént még a' birka túrót is Arannyá, Koronás Tallérrá és az aludttejet is Leopold Márjássá tudja változ­tatni. . . tehát meg kell házasodni." 31 Természetesen nem tudta elrúgni magától a tehén pásztorát sem, mivel odakötözték a szelídebb anyát az ágasfához, „mikorra a hajnaa mögszőkűt-", és már oltották is gulyásaink a tarhót, mely 31. Illyés B.: .Dejol esett. . ." 80. 1. — Az 1820. jan. 10-i szentmiklósi tanácsi jegyzőkönyv megszabja, hogy hány saját állata lehet a juhásznak 2-3 ezres falkában: a számadónak 100, eaz első bojtárnak 30, a másodiknak 20 s a harmadiknak 15 darab. Fejős juhaik a székekben legeltek, s az esztrengában (isztrongában) fejték őket

Next

/
Thumbnails
Contents