Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

beke a vezér jelentésű „bég" rokona (Ismert szovjet közéleti alakok voltak Adzsuöe/ és Dzsaniöe&ov; Izetóegovics boszniai elnök.) bodur jelentése törökül kicsi (Bodur István Lacházán 1546-ban.) boza a kunok nevezetes itala. Kölesből erjesztett sörféleség, melynek komoly irodalma van a hazai régiségben. Lajosmizsén több család viseli a Boza nevet 1546-1562 között. Szabadszálláson ma is akad még Boza. bozax jelentése szürke; belőle a magyar Bozók(i) név. Csagircsa (= Solymocska). Kunszentmiklósi családnév az 1545., 1559., 1562. évi török adóösszeírásokban. A török névadásban sűrűn előforduló totemisztikus vagy szimbolikus indítékkal adott ragadozómadárnév példája (Baski Imre: Kun eredetű neveinkről. Honismereti Közlemények 11. 12.)

6 csanak az ívókészségkun neve. A Szentmiklós és Szabadszállás közötti pusztát a Csanak család bérli a múlt háború végéig, (az MTA Vigyázó-féle örökségét). Ugyanott áll a Csanak-erdő. csicsek = virág; (Szentmiklóson előfordul a név mindmáig.) ila jelentése sírni; (a jeles levéltáros, lia Bálint Tasson született. kataba; a romlott kim szó jelentése tanító (?); összeírnak Szabadszálláson 1562-ben egy Kataba Benedek s továbbá egy bizonyos „Tanító Gál" nevű polgárt.) kum; jelentése Sand (= homok) mind a Cod. Cumanicusban, mind pedig a Grdnbech-féle szótárban. Nem elírás, mert ugyanazon utcában találjuk meg a számos „Kun-"-nal együtt: Cegléden 1559ben a négy „Kum" nevűt s ugyanakkor Ráckevén hármat. (Kecskeméten sem ismeretlen a Homoki név,s akinek ideje van, megkeresheti a térképen Türkméniában a Kara-kum[fekete homok] földrajzi táját. A földrajzi név mindkét tagja türk eredetű.) sana jelentése számol. (Kecskeméten Szana János lakik 1546ban.) 6. I. m.: 83. 1.