Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

sik - hímvessző. Avarázsió, bajelhárító névadás példája. (Többször előforduló név, magyar megfelelői a csék, csök, csikai, csika.) tar = jelentése szűk, szoros. (Tar Imre kecskeméti lakos 1546ban; magyar megfelelőjével Nagykőrösön találkozunk 1562-ben Keskön Tamás néven.) vada jelentése határidő, fizetési terminus. Vada László neve 1562-ben fordul elő Lacházán. Különben közismert, milyen szerepet játszott a kiskunok pásztoréletében Szt. György és Dömötör napja a kezdő, ill.lejárati terminus jelölésére. Kun-tatárok Külön rovatot érdemel a „tatár" név,

7 melyhez hogy úgy mondjuk ártatlanul jutott a mongolok és törökök jóvoltából az összes türk nép, mely nem a mozlim nyelvet beszélte, hanem valamelyik dialektusát, tehát a Krímben letelepedett mongol hadak, az Aranyhorda, valamint az általuk leigázott kunok ugyanígy. Ez utóbbiak leszakadó törzsei telepedtek meg hazánkban, állítólag legutoljára Mátyás király idejében. így jutott nevéhez az előbb mondottak alapján Tatárszentgyörgy meg Kunszentmiklós középkori elődje Tatárszállás néven. Tőlük váltak ki a török hadak elől menekülő, Tatár nevű kiskunok. 1546-ban Kerekegyházán írják össze Tatár Balázst és Lőrincet, Miklóst Jakabszálláson,egy András nevűt tizenhat évvel később ugyanott, három továbbit ugyanakkor ismét Kerekegyházán, egyet Kisbalázson, Petárt pedig Szentkirályon. A „Tatár" helynévi elnevezés azonban szolgál egyéb meglepetéssel. A megszálló török ugyanis következetesen Tatárszállásnak, néha Tatárszentmiklósnak emlegeti írásaiban Kun szentmiklóst, bár még sűrűbb homályt teremt a Kun Liszta bekezdése: 7. I. m.: 81. 1.