Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

Földvári Antal Naplója

kont is ő alapította 1807-ben, itt is az alapító rendelete sok változást szenvedett. Mi az elhunyt grófot úgy tiszteltük meg hamvaiban, hogy felhíván az uradalmi tiszteket az oratóriumba, gyászistentiszteletet tartottunk, előbb egy, ez alkalommal készített összhangzatos ének elmondása után orációt [ti. gyászbeszédet — I. B.l mondott az első tanár elősorolván a nemes gróf érdemeit, s berekesztésül ismét egy éneket mondottunk el. Ugyanez évben temettük el az újvárosi temetőben Nagyváthy Jánost, a csurgói iskola egyik jótevőjét, ki ifjabb éveiben katona, később a Keszthelyi Georgikonban gazdászatot tanított, és aki Fridrik porosz királytól [ti. Nagy Frigyestől — I. B.] gazdászati könyvéért arany numizmával [ti. éremmel — I. B.] tiszteltetett meg, melyet ünnepnapokon vagy egzámeni [ti. iskolai nyilvános vizsga — I. B.] alkalmakkal is a mellén hordozott. 1820. Meghalt Horváth Ádám [ti. Pálóczi H. Á. — I. B.], a híres költő Nagybajomban, s kivittek bennünket énekelni. Nagy szegénységben halt el, de hiszen ez szokott a jutalmuk lenni a világtól az ily poétafajta embereknek. Ö viselt — mint úriember — holtáig csimbókot, vagy kétfelől a füle tövinél csomóba kötött hajat. Nagy ember volt, gyomorbul utálta a németet és annak öltönyét. Egy csinosan írt verse forgott közkézen közöttünk, melyben a kajla Máriást, vén krajcárt, tallért beszélteti egymással és kiparódiázza a papiros pénzt.

7 Be akarták érte csipni, de József nádor,aki igen nagy embere volt, megmentette, azt a mentséget adván okul, hogy nincs elég esze, láthatni u.m. [ti. úgymond — I. B.] a ruházatáról. És elhitték, mert 6. Nagyváthy János Csurgón halt meg 1819. február 13-án. Festetics György jószágkormányzója volt Keszthelyen, s az ő ösztönzésére alapította a gróf a csurgói gimnáziumot ottani uradalmában. Legfontosabb műve, A szorgalmas mezei gazda. . . hírt, kitüntetéseket szerzett Nagyváthynak. 7. A napóleoni háborúkat gazdasági föllendülés követte, majd a teljes pénzügyi csőd. Eltörölték a régi, ún. konvenciós forintot, s helyette bevezették a váltó forintot 1812-ben. A kettő közötti arányt 1:1,8 átváltási kulcsban állapították meg, de három esztendő múlva már 1:374,5 forint arányban jegyezték a két pénznem közötti értékcsökkenést.