Illyés Bálint: A Fölső-Kiskunság a XVI–XVII. sz.-ban. Földvári Antal Naplója. Tasnádi Székelyék családi iratai - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 7. (Kecskemét, 1992)

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban

A pesti mérő átszámítása súlyra: 1 liter búza = 0,69 kg, tehát 1 pesti mérőbe 64,67 kg fér 1 liter árpa = 0,55 kg, tehát 1 pesti mérőbe 51,57 kg fér 1 liter kétszeres = 0,61 kg, tehát 1 pesti mérőbe 56,24 kg fér 1 liter rozs = 0,69 kg, tehát 1 pesti mérőbe 64,67 kg fér 1 liter zab = 0,40 kg, tehát 1 pesti mérőbe 37,5 kg fér Bortermelésünkről Hóman-Szekfű Magyar történetének 5. kötetében bőven találunk fbljegyzést mindjárt Buda eleste után a császári hadakat pusztító „magyar betegségről (morbus Hungaricus, dysentéria Pannonica)." Magyarország a „németek temetője": az Alföld csupa kiöntés, ivóvíz sehol. Ezért ültetnek kunjaink mindenhol szőlőt. Itt szeretnénk hát megközelíteni négy helységünk bortermelését a XVI. sz-tól a töröknek fizetett adó alapján: Fülöpszállás 220 akcse hordóadót fizetett, Szabadszállás 260 akcse menyasszony- és hordóadót, Szentmiklós 130 akcse menyasszony- és hordóadót, Lacháza 260 akcse menyasszony- és hordóadót. Az alábbi kimutatás a „kapás" (latinul: fossor) területmértéket használja, azaz egy munkás egynapi kapás földjét, 200 négyszögölet. Ezzel beszorozva megkapjuk a 4 falu szőlőfoldj ét kat. holdban: Fülöpszállás: 8 kat.hold + 1 magyar hold, + 1 „kapás" új szőlő, Szabadszállás: 3 kat.hold + 1 „kapás" szőlő + 2 „kapás" új szőlő, Szentmiklós: 11 kathold + 1 magyar hold + 3 „kapás" új szőlő, Lacháza: 1 „kapás" szőlő + 2 „kapás" új szőlő. Összesen: 22 kat.hold + 2 magy. hold + 2 „kapás" régi + 8 „kapás" új szőlő.