Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)
SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - II. A katolikus plébánia irányítása (1644-1772)
1700-tól főtisztelendő Palásti András igehirdető tartományi atya kormányzott két évig. Ebben az évben főtisztelendő Mora Atanáz tartományfőnök irányításával Gyöngyösön gyűlést tartottak, ahol a kecskémét székház 23 tényleges rendház 24 lett, házfőnökkel, 26 amit aztán egy éjjel és nappal karénekkel ünnepeltek. Ezt az ünnepséget a ferences atyák a nép bőkezű fizetésével rendezték meg szerencsésen. Ez a házfőnök 1700-ban, amint a könyv szerint ismeretes, a sekrestyében kriptát épített. Ezenkívül az előbb említett főtisztelendő házfőnök atya midőn megszemlélte a régi fából készített rendházat, megállapította, hogy az az atyák későbbi lakásául szolgáló rész keskeny, sőt a kelleténél kisebb is. Ezért gondos munkával elkezdte kőből építem azt a szárnyat, amelyik a tartományi atya cellájától egészen a házfőnökéig tart és nyugat felé fordulva a Szentháromság szoborra tekint. Mivel a kecskeméti lakosoknak ebben az időben szegények voltak és az anyagok összehordásában nem akartak támogatást nyújtani, de a házfőnök atya figyelmeztette őket őszinte beszéddel újra meg újra és végül felidézte a régi bajokat, majd a jótételményeket, amiket ettől a rendtől kaptak. Aztán ezeknek a süket füleknek egy történetet mondott el: Még a legvallásosabb férfit is sújthatja átok, ha Isten ráküldi a különböző bajokat, de aztán nyomban felismeri Isten az erényt és a jók számára az őket megillető jótéteményt küldi. Később a városban a nép közt elterjedt, hogy a rácok 1707. évi kegyetlen gyilkolását Isten bosszújának tulajdonítottak, amit a neki nem kedves népre küldött az ezt megelőző átok miatt. Az 1741. évi vizsgálatnál derült ki, hogy a templom néhány napig be volt zárva. 23. Reside ntia. 24. Conventus. 25. Proto quardianus. KARÁCSONYI János: 1922-1924. szerint 1694-ben volt a változás.
