Szabó Attila: Helytörténeti részletek a Kecskeméti Ferences Rendház háztörténetéből 1644-1950 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 6. (Kecskemét, 1992)

SZÖVEGRÉSZLETEK A HISTORIA DOMUSBÓL - I. Kecskemét hitélete a ferencesek letelepedéséig

nusok is csatlakoztak már a kálvinista szektához, megnövekedett a nemkatolikusok száma annyira, hogy az egyik évben a bíró kálvinista lett, s másikban katolikust választottak és a tanács tagjai a kálvinisták és a katolikusok közül egyenlően fele—fele részben kerültek ki. Azért jutottak ők ennyire, mert Bethlen fejedelemsége alatt a kálvinisták könnyen terjeszkedtek: ugyanis a mezőváros régi számadásijegyzőkönyvében az 1627. évnél olvasható, hogy Ágoston Pál bíró kálvinista, 1629-ben Hegedűs Miklós kálvinista és így felváltva következik egészen mostanáig. Tekintetbe kell továbbá venni a következőket: hogy amidőn a bethleni időszak alatt a katolikus papokat vagy legyilkolták, vagy szüntelenül tettleg bántalmazták és mindenhol más egyéb módon gyötörték őket, így aztán hamarosan sehol, így például ezen Kecskemét mezővárosban sem maradt meg állandóan plébános, hanem ide különböző településekről, a saját helyeikről elűzve érkeztek, először szerzetesek, majd világi papok, akik menekültként a kecskeméti egyházat addig az ideig képviselték.

17 1637-ben a lelkipásztor nélküli árva kecskeméti katolikusok a jezsuita atyáknál könyörögtek, hogy legyenek a papjaik, valójában 1644-ig semmi vigasztalást nem kaptak, mígnem akkor a mi tartományunk szalvatóriánusai a lelkek gondozását, a kecskeméti egyház vezetését elvállalták. 17. 1644-ig, a ferencesek érkezéséig